Magyar Országos Tudósító, 1947. november
1947-11-25 [948]
A munka sbiro s c.gok me-gkozdtek működésüket. /Fúiiytats^s Tö Sy/Hm SzolánszlcL október 24-én autón egy isr. éretlen szlovák katona tulajdonát képező 560 'ülő lisztet engedély nélkül szá'lli '-ott fel Budapestre és Rottmannak, valamint Bodnár János Klauzál téri pékeknek kínálta eladásra,A pékek'kezdetben tiltakoztak, azonban az ismeretlen szlovák törzsgkapitány Írást mutatott fel, amely szerint a liszt az o tulajdona, szabadforgalomban értékesíthető. Az ügyben Szo Ián ss ki, mint tolmács szerepelt. Végül is fele-fele arányban megtörtént a lisztvásár, kilónként 7.50'forint árban, A vádinditvány végül 300-300 forint vagyoni elégtétel kiszabását is kérte a vádlo ttak te nhére. kis ónok Szolánszkit szólította maga elé C s ajthay elnök, A kérdésekre kijelentette, hogy bűnösnek nem, dc hibásnak érzi magát, mú,rt vissza kellett volna utasítania a tolmács szerepét. Elmondta, hogy S 1945 júniusában jött Magyarorsz gra, Nyíregyházán telepedett le, 800 forint jövedelme van jelenleg a szlovák áttelepítési bizottságnál, ahol, mint tolmács működik. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy csupán szívességet tett a szlovák katonának, ' amikor vállalkozott arra^ hogy vevőt•koros a lisztre. Ham merte visszautasítani a közreműködést, mert féltette állását* 4 - Állását féltette, de a ható s ágtól nem félt? - kérdezte a tanácselnök. - Nem tudta, hogy a rendeletek s. igoruan tiltják a„. feketézést > \z é le Imi cikkekkel való üzérkedést? - Aldcoáhom. gondoltam"meg jel a dolgot, azt hittem, miután nem magyar lisztről van'szó, hanem külűöldi cikkről, nem sértőm meg a közeiiátás érdekeit,'- - védekezett a vádlott. A továbbiakban részletesen elmondta; hogy_ iáiképpen folyt lo az alkudozás, kezdetben 9 forintról, azután 8.50-ről volt szé, végül is 7,50-bon állapodtak mog, Ugy tudta, kogy nullás és grizes lisztről van szó, munkás Ezután a .birák intéztek kérdéseket a vádlotthoz. - A munkások érdekeit kell védeni, ezt meg kell tudnia mindenkinek! - hangsúlyozta az egyik munkásbiró. kiderült a továbbiak során, hogy Szolánszü 2ö0 forintot remélt a "tolmácsolásért"- mint maidotta" közveti tő szere paa valami haszonnal is kecsegtetett". Ezután Rottmann-Erno kihallgatására került sor. Atzal kezdte vallomását, hogy nem érzi magát bűnösnek, de bizonyos fokig vétkes ős is az egész ügyben. Amikor megjelentek nála, az autóval'és kínálták a lisztet megvételre,,' kezdetben hallani sem akart róla. Ezután az ismeretlen szlovák katona a tolmács utján bizonygatta, kegy ez a saját tulajdona, illetve szlovák kitelepülök lisztje, tehát joga van eladni, Erőszakoskodtak, hogy vegye meg, különben viszs za vi s zi k S ? 1 o vá kl é ba • -SZéval maga tulajdonképpen a közellátás érdekeit védte, amikor feketén lisztet vásárolt - jegyezte meg ironikusan a tanácselnök. - Nem gondoltam, hogy ezzel bárkinek is ártok,'* igyekezett védeni magát Rottmann. Az < lnök további kérdésére elmondta, .hogy tulajdonképpen meg sem nézte, hogy mennyi a liszt és milyen minőségű, úgyszólván látatlanban'kötötte le az eaész üzletet.
