Magyar Országos Tudósító, 1947. november
1947-11-02 [948]
/Az építőmunkások kongrosszusáaak harmadik napja. Folytatás./ IT a /lIné Rövid ebédszünet után a kongresszus folytatta tanácskozásait. Az alapszabályt szorkeszté bizottság jelentés éne': elfogadása után a kongresszus a benyújtott indítványokat és javaslatokat targyalta, Kimondotta a kongresszus, kogy a legjooban működő helyi csoportokat kerületenként K1KI0SZ közporti vándor zászlóval t Unté tik ki. A közgyűlés utasította a központi vezetőséget arra, keresse eieg annak lehetőséget, hogy a i.agyobb építkezéseken dolgozó épitonunkások önköltségi úron meleg étkeztetésben részesüljenek, ^elhatalmazta a kon resszus a központé vezetőséget, hogy a helyi c:o portok részéről munkás otthonok megszervezésére irányuló akciót támogassa, esetleg kölcsön nyújtásával is. Á kongresszus ezenkivül több szervezési, szociálpolitikai, oktatási, sport ós kulturális ügyekben h-nyújtott javaslatot fogadott el. Somogyi Lüklós elnök a kongresszust be záró beszédében hangoztatta, hogy az épitÖmunkások háromnapos tanácskozása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szakma körébe tartozó dolgozók ege tó bajait a aiegoldáshoz közeimbe Vigye, köszönetet mondott az elnökség és a központi veze tőség nevében az irántuk megnyilvánult bizalomért. /KOT/ —, — /Protestáns napok.allKLyc atás ,/ Bg/Kaé v asárnap délután a Deák-téri evangélikus templomban országos evangélikus nagygyűlést tartottak, Ordas Eajos c vangélikus püspök tartott olcdást "Mint az állam polgára" cinniel. B r .vezetőben rámutatott arra, hogy az evangélikus egyházai az állam iránt tanúsított semleges álláspontjából kimozdította a totalitárius államrendszer. Az evangélikus egyháznak Németországban, majd Korvégiában kellett feladni semlegességi álláspontját és a magyar evangélilais anyaszentegyház is kimozdult semlegességi álláspontjából. A továbbiakban foglalkozott a püspök azzal a kérdéssel, hogy milyennek látja az egyház a kerSuyén állampolgár viszonyát a saját -rrreáliáméhoz, másrészt mit követel meg a keresztyén ember, amikor az állammal áll szemben. Az államot az Isten akaratának szolgálatává tette. Az államhatalmat korlátok közé állította,egyrészt külső korlátok, másreszt belső korlátok közé. Külső korlátét jelent az, hogy az Isten az egyházat f z állam keretei fölé helyezte, belső korlátot jelent a tudomány igazsága .Horn lehet az államnak K „_„ a tudást és a művészetet a maga akarata szerint me .csorbi t©«AJ' Ibi latot jelent a családi és házas elot Isten • által megállapitott szentsége, mindezeken felül Isten olyan korlátot állit az államiiatalpm elé, aeine az egyéni ember szabadsága . Ezután dr. ^^en-yő Vilmos "Kint munkás'' cimme 1 tartott előadást. Dr. Reöok Iván az Országos Luther Szövetség elnöke "A vi lágnezetek sodrában" cimmel beszélt. Rámutatott arra, hogy a protes tánsok annyit szenvedtek a fcürelme'tlenség miatt év századokon át, hogy kötelességül: szeretettel, elnézéssel, jóindulattal nézni azokat, akik más világnézeten vannak. A világnézeti különségek kiküszöbölése nem ököllel, nem haraggal, hanem a szere tea ee-győző szavával kall, hoey történjék, lágyai Országos /Folyt.köv./ ?. " I Ü£véJ14L^ I *C (J