Magyar Országos Tudósító, 1947. november
1947-11-01 [948]
lS47.noyegbgr l._ MAEZAR QRS2A.GDS TÜDOSJLTO 3BraCévfol-y«n. - , , 20 ' raÍ '* 30 pcrc 14. kiadás. Országos protestáns namok, Bg/Sp Az Országos Befiien Gábor ez, vétség az Országos Protestáns -Napok keretében rendezte meg^ * reformáció emlékünnepélyét. A sorozatos Ünnep sé gek sorából kiemelkedö volt az október 31.-én s Zeneakadémián megtartott reformációi emlékünnepély, amelyen megjelentek a protestáns eg" hazak vezetői. A IC. zsoltár eléneklése után dr. Somogyi Imre baptista lelkész mondott imát, m." d dr. Szabó Sándor az ürs^oa Bethlen Gábor Szövetség elnöke n-'itotta meg az ünnenélyt, Peskd Zoltán orgona száma után Bernhard Seland a norvég misszió le 1késze tolmácsolta az északi protestáns államok üdvözletét, azután Kapy Bála evangélikus püspök mondott ünnepi kesédet szabadság proklamálása* cimme'l, Luther 95 tétele tula időnkében a lelki szabadság proklamálás it jelenti, - mondotta, Középpontj %n áll az ember legégetőbb existenciál is kérdése, a bűnös emberi élet ms; oldása: az üdvösség kérdése. ?z a nrpbléms végig-vonul Pál apostoltol az úgynevezett reformáld egyházi zsinatokig. Luther a 95 tételben az áLlandó megtérést é s a lelki üdvösségnek ár-isztus megváltó halála által vf-ló me 'oldását állítja szemünk elé, ug~ hog* ez ember existenciál is kérdésének megoldása nem emberi munka, nem is eg'házi, teológiai közbelépés, hanem egyetemes aktusa istennek, amit hittel tett magáévá ( az ember, Pz a lelki sza badságnafc a kérdése és azi teszi ezt az evangéliumi megoldást az emberi élet középpontjává, hogy az emberi szabadságról vsn szó. / Telki szabads-'g a zonban nemcsak :g r bizonyos fala a szabadságnak, hanem annak ősforrása is. A lelki szabadságból származik minden más szabadság, az ember "eszes szabadságjoga ebből a forrs.'bói táplálkozik. Ezt bizonyítja a reformáció kezdeti i : Oszaka, eme ly a gondolat es meggyőződés szabadságát a nemzeti szabadságot, a bűneitől megváltott ember embberi szabaaségát hozta magával,, A nemzeti szabadságnál ár vénre sül a reformációnak az állam ás egyház különállására vonatkozó felfo^á• sa ,áít penge nem lehet égy hüvelyben, mondt? Luther. i.zzel elismert e az álüam önálló f •ggf>t.Unsagét, d.e egeszersmmt az eg"ház önnálló és sajátos ' • • ; »v ;/* hivatását és jog-'t is, ..A nem:.;t eeyénis igén"munkUkoáott a -,ref or~ máció. / nemzetben ez L-ten teremtő gondolatát látja. A nemzet szabadsága abban van, liog' önmagát kidolgozza és ssját nemzeti egyéniségét ervén esiti, éttől megfosztani a nemzetet senkinek • sincs joga.15l7.-htz közeli időben 1522,-ben az Aranybullához csatoltak • •. Í.J a nemzet f".gge tlenségét, az élet védelmére szCTtgárŐ törvényt, amely biztosította a nemzet jogát ellenállásra, ha a nemzet szabadságát ári támad is és ez a nemz ti ellen n.lásra vonatkozó törvényes jog akkor sziint meg a nemzet történeteben, amikor a reformáció ereje meggyengült. Ky« folyt .köv*
