Magyar Országos Tudósító, 1947. október
1947-10-06 [947]
INTERNÁLÁS LAKÁSÜZÉRKEDÉS MIATT. Bt VR/HM WALDER GYÖRGY MEGBÍZTA SÓGORÁT MOGYORÓSI '-iRUDOLFOT, HOGY I2.C00 FORINTÉRT ADJA EL HARIS KÖZ 2, III, I. SZÁMÚ J SZOBÁS LAKÁSÁT. AZ ÜGYRŰL TUDOMÁST SZERZETT DEBRECENI GÉZA IV. KERÜLETI ELÖLJÁRÓ, AKI A LAKÁST AZONNAL KIUTALTA A FEL — JELENTŐNEK ÉS EGYBEN ÁTIRATBAN JAVASOLTA A FŐKAPITÁNYSÁGNAK j H 0 G Y WALDER GYÖRGYÖT És MOGYORÓSI RUD LFOT INTERNÁLTASsAi MINT KÖZ— GAZDASÁGI ÉLETRE NÉZVE KÁROS SZEMÉLYEKET. A KÉT LAKÁSÜZÉR ELLEN A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRAS MÁR FOLYAMATBAN VAN, /MOT/. —• » — •^eg indult a teizsgtlat a Bszkrt panama ügyében. Tö J/Hm Dr,Kertész Jenő a "budapesti államügyészség elnöke - mint azt már megírtuk - utasitásfe» adott az elesetes letartóztatásban lévő Szemére János Bszkrt vezér.'gazgato, Gonda Mihály, Menczer Mihály Bszkrt igazgatók és. Barcsai József gépkocsiügynök ellen a vizsgálat megindítására, mert részben a terheltei: beismerése, részben a nyomozás adatai és a tanuk vallomása szerint <\z a gyanú merült fel, hogy Szemere János és vádlott társai, mint közhivatalnokok és pedig vezetőállásuknál fogva olyanok, akik fontosat£> ügyekben is hivatottak intézkedni,- azért, hogy a Bszkrt által mö grendelendő antobuszok vételárából 5 százalék jutalékban részesüljenek, hivatalos hatáskörükben vállalkoztak szolgálati köti ezettsesgük megszegésére olyképpen, hogy a különböző autóbusz eladási ajánlatok közül azok előnyös vagy előnytelen voltára tekintet nélkül a londoni A* E, G. cég ajánlatát részesitik előnyben, Barcsai József ennek a cselekménynek az elkövetésére c többi vádlattat rábírta* A letartóztatottak ezen cselekménye a vesztegetés bűntettét volósitja meg* Miután a vizsgálati indítványban a tényállás,egyes részei nincsenek teljes mértékben tisztázva, .ezért ••nt.-set^sW- Markóőzy Miklós dr. vizsgálóbíró* • ' , "\ ák. '* " *rml" megindította a vizsgálatot és p^dih annak tisztázására, milyen cégektől, milyen márkájú autóbuszra érkezett eladási ajánlat, milyen egységenkénti áron? Az ajánlatok közül melyeket tárgyalták komolyan es miért? Ki, vagy kik vagy milyen szerve a Bszkrt-nak döntött afelől, hogy melyik bégtől rendelik meg az autóbuszokat? Ennek a szervnek kik voltak intézkedésre jogosított tagjai? Ki küldte külföldre a szakértőbizottságot, annak tagjait, milyen szempontok szerint hallgatták ki, kik voltak a bizottság ' tag jai közül műszaki, 3S kik pénzügyi szakemberek? Volt-c a bizottság tagjainak a vásárlásnál elhatározó jellegű szavuk, vagy csak tanácsadóként miiködtele? Kinek tartozott a bizottság tapasztalatairól beszámolni .és véleménye milyen m .sik szerv döntése alá került? A megrendelt londoni A.E ,C, rendszerű autóbuszok minősége, használhatosága és vételára elönyösebb volt-e-' mint a másik, ugyancsak szóbanforgó cljiszgyártmányú ISOTTA FRACHIfíI márkájú autóbuszoké:: és mi volt a különbség a használhatóság és vételár között? Volt-e a két emiitett autobuszfajt,nál beérkezett elönyösebb ajánlat? /erre ven átkoz őan szfckértök kell meghallgatni/. Be kell szerezni az utasítás szerint a gazdasági rendészeti OSztály 1947 augusztus 21-én kelt összefoglaló jelentése utolsó bekezdésében tárg alt és az ISCBTA Fj-achini céggel ka-|fc solatos vesztegetésre .vonatkozó aratokat, hogy a vizsgálat során annak adatait is felhasználhassák* A vizsgálatnak ezenkívül minden egyet körülmény tüzetes vizsgálás .ra kikeli terjedni. /MOT/. ,13 . k fi/