Magyar Országos Tudósító, 1947. október

1947-10-04 [947]

ui/Gno• f A szakszervezeti Tanács ísicoiai :t végzet;!; ,K DZOVOV* . sége rendezésében szombaton osto "Mit 1, ttunk Jugpszl -av iában" oimmol bősz.'omoltak jugoszláviai ucjukról a nyolcvan tagu szakszervezeti küldöttség vezetői, Keleti Márton, S Szakszervezeti Tanács iskolaJet Végzettek Szövetségének elnöke mondott megnyitó be szódat, üdvözölve a megjelenteket, közöttük Bosrov Zslfkó jugoszláv kulturattssét, valamint a. pártok és a szakszervezetek megjelent képviselőit, R mutatott arra, hogy a magyar szakszervezeti küldöttség látogatásénak nagy jelentősege van a két nép közötti testvéri vis zony ápo1 . s a t e rén, Forgács Pál, a Szakszervezeti Tanács iskolájának vezetője a jugoszláv szakszervezot 1 mozgalomról szerzett tapasztalatait ismertette. Hangsúlyozta, a jugoszláv szakszervezeti mozgalomban ink'bb érvényesül a decentralizálás, mint nálunk,Az üzemek dolgozói foglalkozási águkra való tekintet nélkül egy szakszervezethez tartoznak, A szakszervezetek központi bizottsága mellett minden köztársaság szókhelyén szakszervezeti bizotts gok müködn ;k, ign széles autonómiával* A jugoszl'v szakszervezetek munkaj'-t a íegi .1 jesebb tervszerűség jellemzi, Előre Ikésziett murikrtervek szerint dolgoznak. Különös gondot forditanak a felvilágosító és'nevelő munkára. Tevékenységük ebben a tekintetben iránymutató,' A magyarlakta vidékeken magyarnyelvű szakszervezeti i&kol.-k, tanfolyamok működnek, ^agy sul/b helyeznek a. szakmai oktatásra is, A dolgozók legnagyobbrészt teljesítménybért -kapnak,A jugoszl v nép egy emberként áll Titc marsall mögött és minden erejevei az ötéves terv sikeres végreba i t sán dolgozik. Forgács Pal végül hangsúlyozta, ennek az utaz-.sn-ak a tanulságokon kivül legfőbb jelentősége a jugo 3zl iv-magyar kapcsolatod kimé ly itése , ^Ipár fcászló, a Textil Szakszervezet titk .ra Jugoszlávia gazdas.ogi helyzetéről adott áttekintést. Kifejtette, hogy áugc szl. via gy öke re s gazdaság i átalakulását a négyéves felszabadító háború tette lehetővé, Minden számottevő vállalat" állami, községi, vagy szövetkezeti tulajdonba ment át. A vállalatok nagyfokú Önállóságot élveznek, Jugoszlávia példája mutatja,hogy az államosítás döntő tényezője lehet egy nép felemelkedésének,' Jugoszláviában mindenütt lázas munka í olyik. A la ke ss ág ellátása kielégítő,o dolgozók életszínvonala már elérte, sőt meg is haladta, az 1939—es életszinvonalat, r. szegényebb vidékek ellátás-; jobb, mint valaha,A dolgozók el vannak azánva aura, hogy legyőzzek tíz ak dályokat,amelyek á.iéjjük tornyosulnak, s megvalósítsák az ötéves tervet,'A jugoszláv nép munkaszeretete, hazaszeretete nem ismer akadályt ,• Az egész nép harcolva dolgozik és épiti a boldogabb 'és gazdagabb hazát, Osohány Gabriella a jugoszláv népoktatásról és az ifjúságról beszélt. Hangsúlyozta ezt a nagy tudásszomjat, tanulási vágyat, ''mely Jugoszláviában minden embert eltölt. A népe Ínye mó rendszerek örökségét, az analfabétizmust az' ötéves terv végére teljesen megszüntetik, Jugoszláviában minden munkás közép- és ha kedve van rá, főiskolát végezhet. A tanítók a néppel együtt dolgoznak az orsz -g szebb jövőjéért. Olcscaron értékos könyveket adrk ki a kulturális igények -kielégítésére. Külön érdekesség az • "gynevezett • e pionir-város, ahol 6-14 éves gyermekek szünide'ükben a fe.iv etek munkaszerszámaival játékszerűen doIgtznak,/folyt,