Magyar Országos Tudósító, 1947. október
1947-10-14 [947]
niany / , • 1. Ankét a takarmány/lekiizdésero. Folytatás,/ Na/Hné r elhivta az értekezlet figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági éa állattenyésztési problémák tárgyalása közben ne felekezzenek meg az ipar, különösen a nehézipar érdekeiről és általában az ország egyéb érdekeiről sem és javaslataikat ezek figyelembevételével tegyék meg. A mai értekezlettől rendkívül sokat vár és megígérte, hogy annak határozatait kellé al possággal mérlegeli és mindent elkövet, hogy az adott körülmények köpött azokat meg is valósithassa. -Cigyetértett az elnöknek atrr kijelentésével, hogy a mezőgazdasági szakembereket minél intenzivebben be kell állítani az ország uj jáépitésébe • A maga részéről készséggel elkövet mindent, hogy a lehetőség határain belül, ezek a mezőgazdasági szakemberek elfoglalhassák az ,ket megillető helyet. Végül sok sikert kivánt az értekezletnek, A miniszter beszédet hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták, majd az értekezlet áttért a tárgyoorozaton szereplő előadások meghallgatéscm és megvitatására. Elsőnek dr. Tóth Tibor mezőgazdasági főiskolai tanár tartott előadást "A jelenlegi takarmány mérleg" címen* hangoztatta, hogy állattenyésztésünket a haboru és az aszály folytan beálló nehézségek miatt veszély fenyegeti. Főcélunk a nagy állatoknak mindenáron való átmentése, ezért nindennemü takarmányozásra alkalmas anyagot a leggazdaságosabban kell tárolni és felhasználni. Ezen a télen a kukoricaszár a gazdák egyik legfontosabb tak-rraánya lesz. Az országból sem takarmányt, sec pedig alomanyagot kivinni nem szabad. °tatisztikai adatok alapján foglalkozott a takarmányozás problémáival és sajnálattal állapította meg, hogy e tekintetben,különösen a fehérjében, nagy hiány mubatkozik. r^4í n é Ezután a takarmány inség leküzdésének megtárgyalására került sor. Konkoly-Thege Sándor egyetemi tanár"A takarmány hiány kihatássá állattenyésztési politikánkra"cámmel tartott előadást. Ismertette a takarmány terme lés és az ál lat produkció közti összefüggést!, ismertette a régebbi takarmány 1-ságes évek tapasztalatait, amelyek az állatlétszám csökkenését nem vonták ugyan maguk után, de a jószágot átmeneti kcplaltatás segitségével lehetett a termés és a kondíció rovására megőrizni? Az idei év taka rmány hiány a sokkal súlyosabb a régieknél, mert a szárazság rendkívüli volt, Knta szt r°f át ól nem kell tartani, de a nehézségek leküzdésére összpontosítani kell az erőket. Feglévő taknrm'nykészleteink gazdaságos felhasználásáról dr. x angl karaid kisérletügyi főigazgató beszélt. Rámutatott arra, hogy a kukoricaszár kezelésére nagy súlyt kell helyezni és a lábonhagyás helyett vagy be kell savanyítani, vagry száraz_ helyen tárolni, mert igy lehet a legjobban megmenteni a tápértékét, Felhivta a fig gyeimet a különböző p ü 11 a kr rm ány ok felhasználásira. A takarmány értékek megmentésénél fontos szerepet játszik a darálás, amellyel igen nagy takarmány értékeket tudunk megmenteni, mivel az állatok jobban tudják a darált takarmányt kihasználni. /Folyt.köv,/
