Magyar Országos Tudósító, 1947. augusztus

1947-08-19 [946]

Ky/Mn . Orbán László kedden este előadást tartott a magyar r.'.di

u

ban:

n

í

;

rtelmiség és demokráoia"olmmel, hangoztatta, hogy a reakció most a választások alkalmával mindent elkövet, hogy az értelmiséget megnyergelje, "Marxizmus és polgári életforma, erről dönt az ország." - halljuk mind gyakrabban a reakoió oldaliról. Ez a hamis alternativa egyenes folytatása annak a reakciós politikánakji amely huszonöt éven keresztül a kommunista mumussal fenyegetve igyekezett az értelmiséget szembeállítani a munkásokkal, Akkor a marxizmus vagy •a keresztény-nemzeti világszemlélet alternatívájáról beszéltek azok, akik gyakran egyáltalán nem keresztény iparbárók uralmát védték a munkások és parasztok támadásával szemben. Most a marxizmus és a polgári életforma ellentétéről beszélnek, - De nem igen beszélnek arról - folytatta előadását Orbán L

ászló - hegy mi lg az a polgári életforma, amelyet veszélyeztetnek a marxisták. Talán az árdrágítók és spekulánsok haráosolásánok szabadságát értik alatta? Nos. ezt valóban ^veszélyeztetjük, de kérd' jük, mi köze van ehhez az életformához az értelmiségnek?^ ^ag^y talán az értelmiség nagy tömegeinek krajoáros goncbkkal teli életet értik polgári életforma ^alatt? Ezt akarják védeni és stabilizálni.1 Nos.' , mi ennek az értelmiségi nyomornak valóban ellenségei vagyunk és ^ennek felszámolására törekszünk. De ha polgári életforma alatt az értelmiségnek joggal kijáró jobb élet feltételeit, az értelmiségi munka fokozottabb anyagi megbecsülését értik, akkor ezt ne a marxistáktól féltsék, hanem felinek az összeesküvőktől, a gyujtógát°któl és a spekulánsoktól, " "•< v

á . - N

era a marxizmus és a polgári életforma ellentétéről van tehát szó, hanem ennek a hamis alternatívának a felállítása azt a colt szolgálja, hogy elködösltse azt, amiről valójában szó van a választásokon, N

em nagy világnézeti kérdésekről dönt az ország, hanem egyszerű,prózai dolgokról

1 kenyérről, ruháról, drágaságról, arról, 'hegy mit akarunk, rendet, nyugalmat, vagy összeesküvést, felfordulást,épitőmunkát, hároméves tervet vagy szabó tálast, gyújtogat ást. ^rről von szó és nem a ködös tartalmú polgári életforma" védelméről, - Az értelmiség mai nehéz anyagi helyzetéért elsősorban és főleg a háború és a háborús pusztítás a felelős. Szegény az ország, szegény az értelmiség. Ha virágzó lesz az ország, okkor j°módu^lesz az értelmiség is. De nemcsak a háborús pusztítások okozzák az értelmiség nehéz helyzetét, Kevés a kenyér a nemzet asztalán, de ez a kevés sincs arányosan elosztva, ^bből a sovány kenyérből egy maroknyi rétegnek telik luxuscikkekre, tobzódásra. Az ország szegény, de egy szük kis réteg számára mégis tejjel-mézzel folyó Kánaán. Ezért a je-len a felelős s ml kommunisták őszintén megmondjuk, ezen a területen, a drágaság és a gazdasági kártevők elleni harcban a^mi sokat emlegetett 17 százalékunkkal nem tudtunk olyan eredményt elérni, mint szerettünk volna: nem futotta az erőnkből, /Folyt.köv./ Ky