Magyar Országos Tudósító, 1947. május

1947-05-29 [943]

/Dimitrij K

a

balevszkij cikk© %dály Zoltánról a 3zovjets

3

koje I zkusztVe május 16.-1 számában. Folytatás,/ o Ky/H

n

ó Húsz é?en át idejének jelentékeny részét az iskolai zenei hevelésnek szentelte, "k

Q

m sajnálem ezt az időt" - jelentette ki erről a munkásságáról - "mert, ha ilymédpn kevesebbet alkottam is', bizonyos fokig hozzájárultam a nagy tömegek zenei Ízlésének fejlesztéséhez." E

z

ekbol a szavakból világosak kitűnik a iemokratikas tendencia, amely jellemzi Kodály egész te é.aenységét és progressziv szerepét a magyar zenei életben. Kodály szerint az uj, demoleratikus Magyajtország zenéazeinok első feladata az, hogy a nagy tömegeknek utat nyissanak a zenei kultúrához. Kodály még fokozottabb elmélyülést sürget a népi zenébe, mert a jövő a népé, s a nép csak azt o zenét fogja kedvelni, amelyben "zárt, vagy nyilt formában, megtalálja azt, ami haaonlit önmagához." Ezek a szavai, amelyeket "Á népdal szerepe a magyar és orosz zenében" cimü beszédébea mondott a M

a

gy aj?-Szovjet Művelődési Társaság 1946-ban tartott kongresszusán, ujabb fényt vetnek Kodály művészi nézeteire, kö- 1 vetkezetősségére és c&l&Adafcosságára, Kodály egyébként ebben a társasá-gban a zenei"s zakós ztály elnöke » K. dáiy személyében mi nemcsak a baráti, demokratikus Magyarországról ér ke zo" vendéget üdvözöljük, nemcsak a kiváló magyar zeneszerzőt és a mai Európa egyik legnagyobb zenészét, hanem a kiváló iránytmutaté művészt is, akit sokoldalú te veken;/ség ében a népi és demokratikus művészet eszméi vezetőinek." /líCT/ -.A budapesti fürdők - két fürdő kivételével - alkalmasak mindenféle gyögyelj'ár. st kiszolgáltatni. • o K^Ajaé A budapesti központi Gyó^y- és ^ülőhelyt Bizottság tagjai" dr. Qroó Béla elnök vezetésével megtekintették a budapesti fürdőket és örömmel állapították meg, hogy a gyógyfürdők - a Liargitszigeti Syógfln fürdő es az Özsébet gyógyfürdő kivételével -' száz-százalékig képesek mindenféle gyógyeliá«ca.t «e ^yyi'Usrdat ki-szttlgáltatn i,/M!>T/