Magyar Országos Tudósító, 1947. május
1947-05-04 [943]
Megalakult a * ü agyar Egyetemek és Tudományos Kmtato Intézetek Segélyközössége* Ni/Hm V a sárnap délelőtt 9 órakor Ftlgyesi József egyetemi tan r, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora elnöklete alatt összeültek az összes magyar egyetemek és tudományos kutató intézetek képviselői. Soraikban ott volt a magyar tudományos élet számos nagyhírű kiválósága, így Keller Farkas, Szatoc Zoltán, H a jnal I a tyán, E e znák Aladár, ^risztics Sándor egyetemi tanárok, képviseltette magát az ülésen a vallás é-s közoktatásügyi minisztérium Z.ebók Zoltán miniszteri osztályfőnök személyében es' sok más érdekelt minisztérium. Az értekezlet tárgya a Magyar Egyetemek- és Tudományos Kutató Intézetek Segélyközösségének megalakítása volt, Es a tudományos csúcsszervezet arra hivitott, hogy a belföld és a külföld felé társadalmi és tudományos vonatkozásban képviselje a magyar tudományos eletet és megszervezze mindazokat az akciói-at, amelyek - az állami támogatáson kivül - a magyar tudományos kutatómunka újraélesztéséhez és kor szerű színvonalra való emeléséhez biztosítják az anyagi és szellemi lehetőségeket. Szalay Sándor egyetemi tanár nagy referátumban, adatszerűen feltárta azokat a súlyos károkat, amelyeket részben a háború, részben az elmúlt huszonöt év kulturális téren is vétkes gazdálkodása okozott. A két háború között a magyar tudomány.elvesztette azt a rangját, amellyel azelőtt a világban rendelkezett, anyagi eszközök hiányban ág késobba szellemi elzártság réven is'különböző tudományágakban évtizedes kiesés történt. Mindezt betetőzte a náci és nyilas rombolás, a háború. MagyájPO szág jelunlegi helyzetében sem a rendes költségvetés, sem önmagában a három éves terv nem tudja biztosítani^ azt a fedezetet,* amelyre a magyar tudományosságnak szüksége van ujjáépüléséhez. Az egyetemeknek és a tudományos kutató intéseteknek az önsegély eszközéhez kell folyamodmok. - mozgósitaniok kell bel és gfl földi kapcsolataikat, mozgó s itaniok kell a magyar társadalmat, a külföldi eg7/etemeken katedrát nyert mintegy lo«-12c magyar származású professzort, a magyar tudomány o s világ külföldi barátait és végül a nagy nemzetközi alapítványok és tudományos szervezetek előtt a magyar tudományosság e kollektív szervezetének saját súlyával is fel kell' lépnie, A magyar tudomány múltbeli elnyomottságának az volt az oka, hogy nem volt tudatában társadalmi hatalmának. E szervezet legfőbb célja, hogy a tudományban rejlő hatalmat tudatosítsa és csuosszervezetben foglalja össze az egyetemeket és tudományos kutató intézetéke'-, S z alay professzor referátumában a továbbiakban fel^á-^ zo ta mindazokat a bel és külföldre vonatkozó terveket, amelyek fe.réx ben a tudományos és tár sadalmi kapcsolatok megszervezése terén, rész ben pedig az anyagi eszközök előteremtése éBdekében szükségesek. /F^lyt, köv/ •