Magyar Országos Tudósító, 1947. május
1947-05-21 [943]
/Gerö Ernő a hároiéves ,terv pénzügyi kérdéseiről. .5^folytét ás,/ _ Ha/Gné. Gerő Ernő köziéire désügyi miniszter beszéde további récéében Balogh István áll- mtitkárnak válaszolt-. Először az'államtitkár ama észrevételével foglalkozott, hogy e •Nemzet". Bank államosítása esetén uj jáépités céljára nem juthatunk külföldi, kölcsönhöz, mert nem lesz, aki garantálj •. A kölcsön azotíb n nem . gyszerü bankkérdés, hanem poli ml kai kérdés. Anglia és Franciaország is kapott kölcsönt, holott a jegybankok ott államosítva vannak-, Hivatkozott e Kis ükság idézetére, a aely szer int az angol konzervatív és • munkás lep ok egyaránt g. vesén -tilt:; köznek ujabb -merikai kölcsön elfogadása ellen, mert ez nézetük szerint Angliát végleg gazdasági rabszolgaságba döntené. A köl csön tehát n.m az államosítástól, hanem attól függ,hogy lfogadjuk.e azokat a politikai ós egyéb feltételeket, amelyeket a nálunk sokkal er5— serr* Anglia ugylátezik már nem hajlandó, elfogadni, ellenben elfragadhat of élt-ételek mellett kaphatunk nagyobb és hosszú lejáratú köl csont, hs a magunk erejéből t« lpraállnnk ée megkezdjük a terv sikeres végrehajtását. /Tap.S,/ % Balogh István államtitkár ellenzi a három nagybank államosítását is, megáll .piiva, hogy az országnak szüksége vanen r e bankok külföldi összeköttetéseire, Ezzel szemben megáll-pitotv- . Gerő Ernő,hogy e bankok külföldi összeköttetései réven a magár parasztok egyetlenegy krajcárhoz sem jutották, mert esek a bankok össeeköttetáseiket nem a dolgozók javára, hanem' éggen a nép érdekel ellen. • 3 a ját önző érdekükben hasznosi tották.Péáda ként' hivatkozott • e negyb-makok bekapcsolódására a hátmillió dolláros p -mut kölcsönbe, melynek kapcsán kőzve biteseket felhasználva nagy hasznot vágtak ísebre és az árak dr: gisásában játszrltak szerepet* összeköttetéseiket arra használják ez :k a bankák, hogy külföldi vagyonukat kint hagyták- itthoni vagyonuk égy" részét pedig kimentették, Gerő Ernő miniszter ezután B-.logh István állatntitidcár fő ellenvetésével, vagyis a magánt 1 1 aj dr n vedel mének han'oztatásával szállott vitába, megáll-oltotta, hogy e b -nkok i múltban, sőt részben még a jelenben is, a- sajá'. magántulajdonul /élelmében' a ki e-"l :-r-v. lábaálól -húzták ki a'kis tula j dt. at •• Az első viTágháborut követő infláció után, 19^5-ben például a magyar mezőgazdaság' adósságterhe mindössze 109.9 millió pengő volt, már 1932-ben 2.035;600cOöO pengőre nőtt, vagyis ez első világháború után az ' eladósodás h ívomszor gyorsabb volt, mint alette.de ez az -eladó--sodás S^T egyformán oszlott meg-tlig az Öt holdig terjedő ;örpeblrtokokra he 1 íf*ik- .t 61.-9 pengő' adosaág, esett,aődig AZ ezer holdon ffil iil 1 m>« .mnthi T , tnlrnV"ál o<z hol HqnVónti .qrV.fe.qri/r 17.7 n«?Jff/í veit,.
