Magyar Országos Tudósító, 1947. május

1947-05-02 [943]

>Ioc3áry Lajos'élstrajza. O-Ky/fejxé A Jiagyar-RciTum Táraaság által letrekca ott kolldSiiunöt holnap, sronhaton délelctt avatja fal Tildy Zoltán, a V^ar ^társaság elnöke éa űyoza Péter, Románia iaiaisstapolnÖIa>, A :dfylégium sw*vis - ocséry liftesről nyartö, akinél, életrajzát itt adjuk; kocaáry Ii

a

j©», a dunai haladó n&azetl Bérpolitika úttörője, 1626-ban született t. Nógrád-ae^yei kurtányban, Í8Sl-v*n, az els6 abszolutizmus utáni országgyűlésen' emlékezetes beszédet uondott a -magyarországi népek e gy uttmtiködés éról. 1861-18 58-ig a Doík-oárt hegemónia j& következtében v:.sa?avonult és nem vállalt mandátumot, e"észen az 1868 évi nemzetiségi törvén- tár-válásáig, amely nem az b elgondolásai szerint emelkedett tprVényeréris. 18S9-1891-ig, tehet 22 éven át #

a fca'gyar függetlenjééi gondolat élharcosa volt a. aa/yar paí • lamentben. hiskclc, Kecskemét, Kiskv,áhalasj d Jx^ránaebás képviselője. 1679-ben, 1886-ben és 1887-ben három hftalr-kis beszédben tiltakozott a nomsetiségx törvénnyel ellentétes isko is törvények, a közművelődési e''yesületek*r.3.gyar©sitó törekvései, valamint Tisza wálraán imperialista politikája ellen. A na-'.y politikus, ak^.már lööO-üaja. élet-' főmt vében, /?j.ojram a nsuaetiség és a i:: ••. zetisógek tarayábau/ me; állapította az uj magyar na'.zetis 3 ;i politika alapelveit, 1884-ben tiltakozásul az általa alapitett 43-as és Függetlenségi. Partban•mutatkozó aomzstiaégellenea törekvések miatt, lemond tíz éven át viselt elnöki tisztségéről. 18.87-.ben nyilvánosan txltakozil: ?. haladást elle/izo* elemek fel. törése ellen. Sajnálatosan £ haladás hivei kisebbségben maradtak, s " a 48-as Függetlenségi Párt - örök szégyenéül a. függetlenségi gondolatat ös©r>enh

R

.-:yó pártnak > 1887 márciusiban kizárja tagjai sorából. Ekkor elöbo a szerbek, majd a hazai románok ajánlottak fel maiad*tűnőt í^ocsárynok, aki mint a nnrzetii(sgek ősi védelmezője,1391-ben a karánseoe.si román kerület képviselője lett. Amikor az uralmi önkény 1891 végén ujabb, minden eddiginél élesebb tá .adást indito.tt ellene, önkéntes száműzetésbe vonult, s andorlaki birtokáról 1915 januárjaiban bekövetkezett haláláig hazai és külföldi folyóiratokban harcolt a nemzetiségek egyenjognsátáaáort» ü volt a dunai népek megbékélés ének legnagyobb magyar előharcosa. /áO*i A t, S z'o r ke s z t b s é **. e k figyelmébe ! Ezúton hivja fel-a t. S

2

erkr s zt Ős égek figyelmét a íáagyar-*Román Társasán, hogy -locsáry jos f-nyké^o a :• lAFlS? képosztályán és "az Athv.naeum képosztályán-rr.. -kapható./hOT/'