Magyar Országos Tudósító, 1947. április

1947-04-29 [942]

Kileno halálos Ítéletet kért az Ügyész az ©rgoványl bünper ben, Tö J/Sk A népbiróság Pálosi Béla da elnökletével kedden folytatta az orgoványl bünper tárgyalásét* A tárgyalás elején egy tanút hallgatott ki a népbiroseg^ majd befejezve a bizonyítást, dr» Rheoóozy Mihály népügyész tartotta meg vádbeszédét. Példátlanul áll ez a bűnügy a magyar igazságszolgáltatásban.- mondctta a népugyész - mert a bűncselekményekről elkövetésük idején beszelni sem 1ehetettj Később kegyelmi elhatározás büntetlenséget biztd.so.tott a vádbeli bünóselekm érij ek legnagyobb réc'ére, osupán a tuc utat hatóan haszonlesésből elkövetett bűnügyekre mondta ki a felelősséget. Megnehezíti az igazség kideriteset az> hogy a bűnügy iratainak nagy része elveszett s a tanak legnagyobb része elhalálozott* Az ügy politikai hátterének vizsgálata nem rám tartozik, ez a politikai ügyész feladata. így én csak a bűncselekményekkel foglalkozom s ezekben az egyedüli Vc.di a gyilkosság" A nepügyesz ezután sorravette az egyes vadcsoportekat, ismertette a korabeli nyomozati adatokat, valamint a főtárgyaláson mcst elhangzott tanúval

: omasekat és egyenként foglalkozott a vádlottak szerepevei. Külön kitemelte a népugyész Héjjas Iván személyét, akit a vádirat 86 rendbeli gyilkosság felbújtásával Vádol 3esz éde végén a népügyész a né pb Írekhez fordult, akik millió dolgozó magyar akaratának letéteményesei és akiknek koteD.essége a mag..-..r '.nxltnak ezt a szók. gyenfoltját kitörölni. Mögötte áll vadlóként - mondstta a népügyész a megkínzott, meggyilkolt, megcsonkított áldozatok szomorú serege ée mint a letűnt rendszer kimagasló képvisolöi mondták, hogy aki rabolt, gvllkolt, az lógjon, én sem kérek p».ást« A vezetők közül Rád árpádra, a végrehajtok közül pedig Danic s 'Mihályra, Danios Aladárra, Juhász Istvánba, ifj. Muraközi Ferencre, Papp Lajosra, Papp Sándorra, Tascí Gergelyre és Tóth Ambrusra halálbüntetést, a többi vádlattra pedig kényszermunkát, illetve fegyházbüntetést és valamennyi Vádlott eseté- ' ben vagyonelkobzást és polit ikai Jogvesztést Indítványozok. A népugyész vádbeszéde után a tanácselnök szünetet rendelt el, Szünet után Marosén György nemzetgyűlési képviselő, politikai ügyész tartotta reg vádbeszédét. Huszonhét év történelmi távla • tábói jelentkezik ez a bünper a magyar és az európai közvélemény előtt a maga borzalmasságával - kezdte beszédet Marosán György, Vannak perek, amelyeket nem lehet csak a jog- £z szemszögéből elbírálni, mort több mint negyedszázaddal ezelőtt* olyan politikai bűncselekményeket követtek el Magyarországon, amelyek világszerte elindították a politikai bűncselekmény ek soronatát. Ehhez hasonló szörnyű bűnöseié kmérnyeket nem tud felmutatni a magyar törtönelem, ber a Dózsa Györgyeién le lázades, Rákoozi felkelése es az 1848-as forradalom letörése is politikai büncoelekmény volt, ée amikor ezeket : egtorclták, a megtör^ .last-nemzeti es jogi köpenybe burkoltak. /Folyt .köv./