Magyar Országos Tudósító, 1947. április
1947-04-19 [942]
Ortutay Gyula ^kultuszminiszter megnyitotta a Dési Huber I s tván emlkékkiálütás t, Bg/M A magyar művészi ós kultúrpolitikai élet képpiselöi jelenlétében Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg az Epnst múzeum /Nagymező-utca 8,/ helyiségében Dési huber István, a kiváló, aranyművesből lett festőművész emlék- • kiállítását. Kmetty János üdvözölte a kultuszminisztert, majd Ortutay Gyula tartott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy Dési Huber István élete emberi egyénisége, alkotásai a mai magyar demokrácia egyik legnagyobb tanítását mondjak el-r A társadalmi harc, a történeti és művelődési azonosulás tette Öt a magyar piktúra egyik legmagyarabb művészévé, Éppúgy magyar ö, mint Petőfi, mint József Attila, mint Radnóti Miklós. Szegénysége szent ós apos tAIi volt. Szentebb és apostolibb szegénység sokakénál, kik oly hiu kérkedéssel emlegetik ezt mindi érdemet, holott a dolgozók társadalma ki akarja emelni szegénységből népünket és nem kivan valami hamis jglóriát fonni. Vázolta Dé 3 i Huber István küzdelmes eletét, önképzését,, aszkézisét, majd Így folytatta: •< Azt az aljas fényűzést nem engedhetjük-meg magunknál amit a megdőlt, velejéig romlott uri művelődéspolitika állandósítani kívánt Magyarországon; a műveltség csak így kis kiváltságos, uri és arisztokrata osztályé,5 aki ide lentről bekerül,' csak ugy kerülhet be, ha egyben osztályának árulója, janicsárja lesz. Mi azt akarjuk, ez lesz a mi iskolapolitikánknak, művelődéspolitikánknak gerince, hogy a szegény magyar nép egyetlen igaz tehetsége se pusztuljon el medc küzdelemben., vagy "jeltelenül, hanem népünk minden Önkifejező akaratét érvényesíteni akarjuk. Ez az igazi humanitás, ez lesz a magyar műveltség valóSi gazdagodása. Annyit jelent ez. hogy a magyar és európai műveltséget többe nem engedjük kevesek kiváltságának, hanem az egész népnek adjuk, annyit jelent ez, hügy a magyar dolgoz óv minden tehetségének egyengetni kívánjuk a felemelkedésben az útját, Ezért örültem a csepeli dolgozok művészi önképzésének, ha sokszor kezdetleges lesz is a kifejezés,a világ és önmaga ábrázolásában tétováznak, gondoljanak a mi halott ezüstmüvesünkre es monumentális alkotásaira gondoljanak a pro le tár suhanc József Attilára, a jaras zt gyerek. Móricz 2c.igmond.ra, itlyós Gyulára, akkor érezhetik a kifejezéssel való . elbátortslanitó nagy küzdelem során, hogy mi a fejlődés lehetősége mit adhatnak népünknek, mely hálásabb lesz saját fiaihoz, mint az úri Magyarország a lenézett alkotokh.es. P. ~ /folyt.köv,/
