Magyar Országos Tudósító, 1947. április
1947-04-16 [942]
Horváth Zoltán előadása az angol külpolitikáról, Bg/Gné. " Az Angol-Magyar Társaság rendezésében. Horváth Zoltán, a Népszava külpolitikai szerkesztője tartott előadást "Empire külpolitika-Labour külpolitika" cimmeí. Hangsúlyozta,hogy az angol kormány külpolitikai helyzete oly végtelenül kényes és nehéz, amire a történelem folyamán szinte lehetetlen példát találni. Az angol birodalom gazdasági felópitése és egész szerkezete döntően befolyásolja a sziget életét, A munkáspárt egyik politikusa megállapította a második világháború befejezése után, hogy e háború után esak ket nagyhatalom maradt meg a világban, Amerika és a Szovjetunió^ Amglia mint nagyhatalom meg szűnt,jr szerepe azért dönto,mert kulcshelyzetet foglal el, hogy ezt j ü I tölti be, ettől függ a világ alakulása, Anglia tökéletesen más helyzetbe került, mint amilyenben a XIX,században volt. Akkor célja az volt, hogy kiépitge a birodalmat, Európában mindig hatalmi egyensúlyt akart létrehozni és'a két csoport között az legyen az eresebb, amelyik mellé Anglia áll, E háború után Anglia megszűnt szigetországnak lenni ós kontinentális hatalom lett, Angliának nem érdeke, hogy nyilttá váljék ellentéte az Egyesült Államokkal, viszont Amerika nem akarja eltaazitani maga mellől. Hangsúlyozta Horváth Zoltán, hogy a német'kérdés megoldása csak elöcsatározás a távolkeleti probléma előtt, Churchill jelentkezése fultonl beszédében azt. jelenti, hogy az angol konzervatív párt lelkében feladta a British Empire gondolatát akkor.amikor felajánlja a két birodalom egyesülését. Az Európai Egyesült Államokra vonatkozó Churchill-féli terv,szintén a hagyományos angol kontinentális politikával szakit. Foglalkozott ezután az előadó a Labour-kormány szocializálás! programijával és hangsúlyozta,hogy a bányák és az angol bank államosításával a nagytőkét a profit szempontjából komoly veszteség nem érte. Bármennyire is becsüljük azt a forradalmat, amit Anglia belső életében végrehajtott a Labour-kormány, a világ számára ebből igen keveset érzünk, A Labour-kormány szociális psogrammal jött a külpolitikában. Ennek megvalOsitáda a világot közelebb hozta volna a békéhez. Mostanában sok kritika hangzik el a szovjet megszállás alatt lévő országokban. Azt kell nézni azonban,hogy ezek az országok hol tartottak tiz évvel ezelőtt demokráciában és hol tartanak ma. E z ekben az országokban a demokrácia irányában lényeges haladás következett be. Ezzel szemben az -angolszászok'által megszállt országikban nem tudták a progressziót"szolgálni, A mai" angol külpolitikát Attlee jellemezte a legjobban: a kompromisszum •az elkerülhetetlen alakja a nemzetközi együttműködésnek. P. /folyt, köv.j"?
