Magyar Országos Tudósító, 1947. április

1947-04-10 [942]

Ni/Gné. \ áadikális Párt vit^elöadAs sorozatót indított a fakultatív hitoktatás kérdéséről. Ennek bevezetőiéként esütörtökön délv.can Snim.onidesz Lajos/tartott előadást "Vallásszabadság, a vallásoktatás szabadsága" címmel. /^«vank.elíkus lelkáss Megállapította az előadó, a fakultativ vallásoktatás bevezetésénél arról van szó, hogy a demokráciában biztosítani akarják az emberek lelkiismeretének szabadságát és meg akarják adni a szülőknek azt a jovot, hogy meggyőzód'ésük szerint dönthessenek gyermekei': is

1

."ólai vallásoktatásáról. Nincs semmi értelme annak,bngy ez a kérdés bárkit is szembeállítson bárkivel is, mégis az tapasztalható, hogy ez a kérdés két táborra osztotta az egész országot és alkalmas arra,hogy megmérgezze a nemzeti élet -t lepsejttét, a családot*Azt a rágalmat terjesztik, hogy a d^iokrácia ki akarja küszöbölni a vallások-tatást és főként a nók érzéseinek felébresztésére törekszenek, A vallás azonban nem a gyermekek kérdése, hmen a fölnőtt és érett emberek komoly meggyőzedesének problémája, A vallás megtartásának, vagy megtagadásának kérdése nem az iskolában és nem a vallásoktatás kör eben dől el. Példa erre Amerika, ahol százötven esztendője nincs vallásoktatás, t; éfoís a lakosság faié valamely vallásfelekezet hive, A világ mai elrendezésének az az alapja, hogy az emberi jpgok mindenki számára biztositondók. E jogok közé a vallásszabadság is hozzátartozik, ezen a ponton tehát nemosak harcnak,hanem nézeteltérésnek sincs helye. Egyik vállásnák sincs olyan sarka, latos elve, amely bárkit valamely meggyőzödéare kényszerithetneiVolt ide, amikor a keresztény egyház a keror.ztesháboruk során népeket i ázott le és kényszeritett katolikus hitre,* ennek a világnak annyira . vege, hogy visszaállításáról a katolikus egy...áz semmiféle komoly ténye zö-jo nem álkodhafcik. A két világháború után elveszett minden lehetőség,hogy a jövőben a politikai tudományos, vagy vallási kényszer bármely formáját fenntartsák. Elveszitek azonban az egyházak kivált-ságai is. , A demokrácia E

a

gyarorszagon vz egyházaknak a világtörténelemben egészen példátlan nagy lelküs égről tanúskodó lehető sereket nyújtott

e Nem foglalt el egyházellenes álláspontot, fenntartotta az egyházai: segítését, az igazolás és tisztogatás munkáját teljes bizalommal rábízta az egyes egyházakra,holott kigyomlálhatta volna őmaga az egyházakból is a nyilas.reakciós,németbarát és népellenes eleieket. .. Indezt azonban nem tette, hanem a legmesszebbmenő megértéssel és támogatással kezelte az egyházakat és ügyeiket, A legnagyobb elképedéssel kell szemlélnünk akt a lehetetlen álláspontot, amelyet az egyházak vezetői az simult két esztendő alít t a demokráciával szemben elfoglaltak. Nincs ma yarcr szagnak egy egyhá-* za sem, amely a világ változásának magfelelően szóhoz engedte volna jutni a haladé i- ányzat elemelt, . /folvt; köv, / P. '