Magyar Országos Tudósító, 1947. március

1947-03-20 [941]

t<?A7 MÁRCIUS 20. 2

0 ÓRA (0 PERC TIZENHETEDIK KIADÁS

T XXI X.ÉVFOLYAM""" k FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE. 5 . FOLYTA TÁS •/ BP, VR/GNÉ. KŐVÁGÓ JÓZSEF POLGÁRMESTER MEGÁLLAPÍTOTTA, AZ A DÓFIZETÉSI KÉZSÉG RENDKÍVÜL MEGJAVULT, AMI AZT BIZONYÍTJA, HOGY ERŐSÖDÖTT A DEMOKRÁCIÁBA VETETT H|T ÉS A FŐVÁROS IRÁNTI BIZALOM. FONTOS, HOGY MINÉL TÖBD ÉLETERŐS ADÓALANY TEREMTŐDJÖN, MA J D ARRÓL BESZELT A POLGÁRMESTER', UGY A F|Z|KA|, M|NT A SZELLEMI DOLGOZÓK MEGÉRD EML IK, HOGY MEGFELELŐ ÉLETNÍVÓN ÉLHESSENEK, A STABILIZÁCIÓ SIKERE TETTE LEHETŐVÉ A PÓTKÖLTSÉGVETÉS ELŐTERJESZTÉSÉT, SZÜKSÉG VAN KÖLFŐLDI KÖLCSÖNÖKRE, HA MEGFELELŐ AJÁNLAT ÉRKEZIK A FŐVÁROSHOZ, AZT EL FOGJÁK FOGADNI. ÚJBÓL HANGSÚLYOZTA A POLGÁRMESTER, INDOKOLT, HOGY A FŐVÁ,;OS TERÜLETÉN 0 EFO — LV4 KÖZMUNKAVÁLTSÁGOT A FŐVÁROS U D J Á ÉP | T ÉS É P. E FORDÍTSÁK. AM | A PÁ RT— JELVÉNY VISELÉ5 KÉRDÉSÉT ILLETI, A POLGÁRMESTER KIJELENTETTE, HIVATALÁBAN SOHASEM VISEL PÁRTJELVÉNYT ÉS EZT ELVÁRJA AZ ALKAL MÁZOTT AK TŐ L IS, SZERETNÉ, HOGYHA A VÁROSHÁZA A DEMOKRÁCIA TEMPLOMA LENNE,S TETTEKKEL, EREDMÉNYEKKEL ÉS TERVEKKEL KÍVÁNJA MUNKATÁRSAIVAL AZ OJJÁÉPlT ÉS T SZOLGÁLNI, EZUTÁN BELICZAY IMRE PÉNZÜGYI TANÁCSNOK JAVASLATÁRA A KÖZGYŰLÉS KÉRI JÁNOS INDÍTVÁNYAIT KIADTA A POLGÁRMESTERNEK, KETTŐT ELFOGADTAK: A FŐVÁROS A KÖZKONYHÁIT A HAZATÉRŐ HADIFOGLYOK RENDELKEZÉSÉRE EOCSÁÁTJAÉS A KÖZGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVBEN MONDOTT KÖSZÖNETET A FŐVÁROS A L — K.%. MA ZOTTA | NA K , AZ ORSZÁG S Z E L L ;..M | É" FIZIKAI DOLGOZÓJ. NAK ÉS A PARASZTSÁGNAK A STABILIZÁCIÓ ÉRDEKÉEEN FOLYTATOTT ODAADÓ ÉS LELKES MUNKÁJUKÉRT . V A KÖZGYŰLÉS EZUTÁN \ KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETES TÁRGYALÁSÁRA TÉRT ÁT, /FOLYT. KÖV,/ n

k PARASZTSÁG ÉS A TÁJ." 0 KY/GNÉ, A SÍZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ELŐADÁSSOROZATA KERETÉBEN C S ü T Ö KT Ö K Ö N ESTE MENDÖL TlSOR EGYETEMI TANÁR TARTOTT ELŐADÁST "PARASZTSÁG ÉS TÁJ

n ClMMEL, AZ ELŐADÓ KÉT SZEMPONTBÓL VIZSGÁLTA A PARASZTSÁG ÉS Á TÁJ V ISZONYÁT! I./ HOGYAN FORMÁLTA A TÁJ A MAGYAR PARASZTSÁGOT, 2,/ HOGYAN FORMÁLTA A PARASZTSÁG A TÁJAT, A BETELEPÜLŐ MAGYARSÁG AZ ORSZÁG KÖZÉPSŐ VIDÉKEIT SZÁLLTA MEG, EZ A KÖZÉPSŐ RÉSZ KÉT TÁJTIPUSRA 0 S Z L |K S Z ALFÖLD A KELETI, A DUNÁNTÚL A NYUGATI TÁJTIPUSHOZ TARTÓZ | K, E KÉT TÁJTIPUS i; Á NYOMTA BÉLYEGÉT A MAGYAR PARASZTSÁGRA, ANNAK ÉLETFORMÁIRA ÉS MŰVELTSÉGÉRE, A LEGJELLEGZETESEBB MAGYAR PANA SZTTl PUST AZ ALFÖLD TERMiiLTE Kl, NAGY VOLT AZONBAN A PARASZTSÁG HATÁSA |S A TÁJRA, A H 0 (jl F 0 G L A L Á S K 0 R l NYERS TÁJAT A MAGYAR PARASZT KE z E MUNKÁJA ALAKÍTOTTA ÁTMÜ5TÁJJÁ, EGYETLEN MÁS TÁRSAOALMI OSZTÁLYNAK SEM VOLT KÖZEL SEM AKKORA SZÍEREPE A TÁ J ALAKI T Á S 0 A N , M | NT A PARASZTSÁGNAK, A P •'. .-i A S Z T S Á G NEMCSAK AZ ERDŐKET IRTOTT' ÉS A FÖLDET M (1— VÉLTE,HANEM LÉTREHOZTA A JELLEGZETESEN M'GYAR FALUTIPUSOKAT ÉS RÉSZTVETT A VÁROSALAKITÁSDAN |S, /MŰT/