Magyar Országos Tudósító, 1946. március

1946-03-07

^ Reményi Schneller Lajos az elnök kérdésére- a^**gy«awiémot gazdasági kanosélatokról vall, * * t * - 1941 tavaszáig - mondja - váltóéókcny volt a német N márka-szaldó állása, Hol mi tartoztunk a németeknek, hol ők# Skkor azonban megfordult a dolog és állandóan a németek kezdtek tartozni, * főleg fu^dij-elezémoláel, tőkeforgalmi »»kekból ás a kint dolgozó ma-* gvar munkások .böpe miatt, Európában ai:kor áruhiány volt* a márka szal­dóra a rögzitett árpolitikának nem volt befolyása, Exportőrjeink ezi-' vesén exportáltak Németországba, mag na Várni ok kellett is az ellenér­tékre. 4 legnagyobb baj az volt, ho&y a vasút és a haiózés mindenütt' nőmet kézben volt. Magyarorez-'g csalt oda szaállithaiot> # ahová a néme­tek megengedtek, 1» ( Hegy a márkászaldé formailag; a cíí javunkra bil­lent, nem volt jó a magyar közgazdaság szempontjából, Kaílaynák az volt az álláspontja, hogy inkáiét gazdasági engedményeket kell tennün> a németeknek, hemy külpolitikai vonalon szabadabban mozoghassunk, !«*>' kább gazdasági áldozatot hozzunk, mint váráldczatot. Az.egyik vád tár­gyává tett beszédemben is erre céloz tan, * Pálosi elnök rámutat, hogy Reményi Schneller 1941-ben' azt hangoztattál ifeoarorszagra nézve az a veszedelmeeebb. ha Maayar­arszág az adós, mert ez a helyzet az idegen toké térfoglalápához vezet, Bz a felfogás ellenkezik a vádlott mostani védekezéséYe 1» '* > -A neWtek. araiker nem tudtunk markában transzferál­ni - feleli a vádlott - vállalták azt ie, hegy pengőben fizessünk és azt ígérték, hemy ók ezt a Ow-ngot Magyarországén fogják befektetni,' í"i mind jár-1 láttuk, hegy 5k* tiiajdcnkeopen magyar vállalatokat akar-* tak megvenni ós azokból német ínWáBm^^Witlőloaitoni s ezt még ve-* szedclme-ae ebnek tartottuk, int azt, ha márkászaldo keletkezik a ja­vunkra^ Az elnök megjegyzi, hogy a vádlott akker azt hangoztat tat arra kell törekedni ok | hogy Magyaror*z?g lsgyen a hiteleső. Reményi Schneller vallomása további'részében arról •* beszél, hegy összeállítása szerint a négyszazötven-Ötezáz millió már­ka, köve telesből egyharmad részt fuvardíjra, továbbá további egyhaxmad katonai szalutokra esett* Majd igy folytatja vallomásat? . ' - Az exportőröknek- sokáig kellett véjniok áruik ellen-' értékére es sajátjukból nem tudták fedezni szükségleteiket* A pénzpia­con rendszertelen finanezirozás kezdődött meg, Egyik bank finanszírozta a német márkát, a másik nem, Szert» hogy renaafc taremtsünkf eiöozbr'a Ifcgyar Nemsc hi Bank bett át márkákat a enjat számlájára, va$il a ma­gyar kincstár vette át a mrkaköveteleseket* AclyU köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom