Magyar Országos Tudósító, 1946. február
1946-02-07
Sairloei Ferenc ós társainak bünper* • 3. nap. /4. folytatás/ : Szálasi kihallgatja sor^n azt 'llitja, hogy semmit sem tudott október 16-án reggel a kor^'nyzó sorsáról, csak később tudta meg, hogy gépkocsin a a^beczy utc'ba jritlék, * * - 3.'*H>r tudtam meg -. állitja - hc§y a kormányzó, valamint a magyar és a német kormány között teexgegyeíós jött létre os a kormányzó német védelem alá akarja magát hlyezm, ' • - On azt állitja, hogy semmiről sem tudott - szögezi le az elnök - hogyan akart rkkor a nemzet állítólagos akaratának eleget tenni? Mit értett ön nemzet alatt? A nyilaskeresztes pert vezetőeógót, meg JCovarozot és társait? M ' - A nemzet túlnyomó része akkor a nyilaskeresztes pá,rt • mellett állt - hangoztatia a v, alott. - Honnan tudta, ön aezt, hogy a nemzet folytatni akarja a háborút? * * * Érkeztek telefonj lentések - mondja Szálo.si, - Kiktől? A nemzet átkozódó millióitól, akik -z öklüket rázták Önökre? * > * Srről nem tudok - jeknti ki a v'e-lott. - A nemzet ujjongott, amikor a prcklanációt hallotta és* megdermedt a lélek mindenkiben, '\nikor a he.dp^r nceot a rádióban felolvasták • álkpitjv meg Jr.nkó rét. r. ' -'En az ellenkezőjét hallottam - marad meg állitáe-a mellett a vádló tt,'- A csendőrt égtől érkeztek jelentések... * - A csendőrsigre hivatkozik, amely a rr ayaraág tzógyenét jeknti - mondja az elnök. - A csendőrség nem volt azerrs a nemzettek' ' A polgármesterektől ós alispánoktól is érkeztek jelentések - állitja StáÍRBi. 1 - Azok sem jelentettek a nemzetet - állapítja meg Jankó elnök - azok a nemzeti akarat guzebakötői és a nemzet sany^rgatoj voltak. Mi szükség volt a drákói rendszabályokra, a folkorxr íásra. ha önök mellett nyílv'nult volna meg a ikmzt okérata ós ha nem szöktek volna meg csapat es tói'a katonák? * * — A r aazet akart harcolni - hangoztatja konokul a vádlott - negis kellett'drákói re nc<ezah'ly~kat hozni. - On a n. azet mögé 3r t'lbujni a saj't bőre megmentése érdek.ben! * r * » - Kém a s* 4 át bőrömet féltem - ieknti ki negylr-ng-.n a v'éktt . . . - Unnék a nyűg.-ima axieer is meg volt,'amikor a neeizetet asir szekr: vitte - hangzik az lnök kijelentése, - Ha október 15-án' kiválunk z h^acruból, micsoda jóindulatban lett volna réezünk a negyha- talmak roszoről, amelyeknek mái, igy it roerayi Ivánul irántunk a jóindulata! Meg lennének hídjaink, meglemének lakásaink, nem pusztulnának uj- ' szülötteink és ezt mind ön csinálta! /gyilkos, gyilkos! - kiáltozza mindenfelől a terem közöni eke/ a. _^.cI«tJL>..>iúr..y
