Magyar Országos Tudósító, 1946. február

1946-02-13

bzál&si Fcronc 'oe társainak b'np.re, 7. nap. - A szövetsági hűségnek egy országot fel'Időzni n.m le­hét - mondja Jankó elnök. - On a lelkierőt emiitette. De a lelkierő az orosz népben volt meg, ^mely a mórhetetlen pusztulás uten, amit a német hadsereg okozott Cro; zországnak, magához tórt és a legnagyobb erővel ütött vissza. Szzel szemben a németek milliókat hurcoltak cl, zsidókat "ós nemzsidó v 'ot, rabszolgasoréba döntöttek számos európai kis* nemzetet, ®z volt talán a lelkierő? A németek győzelmük esetén Jegyár­országot is teljes rabszolgasorába döntették volna. - A németek faji hegemóniáját a magyarsággal •szemben soha nem ismerted el - állitja Szöllösi. - Sajnos, amikor kikerültünk Németországba, magam is tapasztaltam ezt. Az az ötszázezer magyar, aki kiment Németországba, mint németbarát, nem hiszem, hegy sok jolt volna vissza közülük, ugy, mint németbarát. Táléban igaz: az öeszoomlásbaiK lehet egy nép lelkét a legjobban megismerni. A németek nemcsak magyar, hanem nemet menekülteket is kifosztottak. Mindönkit lefegyvereztek, mintha nem is meghívott vendége-i lettünk volna a német birodalomnak. - Es miért nem vonta le ennek a következményeit? ­kérdezi a.z elnök, > * - Akkor már levontam, akkor már láttam... - feleli Szol­lösi. > ' - ' ' - Yissza kellett volna térnie Magyarországra! - állapít­ja meg az elnök. - Vagy legalább akkor ki kellett volna lépnie a Szá­las i-kormányból, 1 Jankó elnök ezután megrázó szavakkal, iparkodik töredel­mes megbánásra indítani Szöllösit, aki végdl kijelenti, hogy a háború befejezése óta, a szörnyű pusztulás láttán arra a meggyőzőaesre ju­tott, hogy akkori,cselekedeteik helytelenek voltak, t > - Én abban a meggyőződésben éltem és élek, - mondja Szöllösi, - hogy legjobb lelkiismeretem szerint cselekedtem, Ma mar belátom ? hogy egyéni bizalomra nem lett volna szabad a nemzet sorsat feltenni... , t Az elnök ezután a zsidókérdéssel kapcsolatban intéz kérdéseket a vádlotthoz, aki azt 'llitja, hogy e-z az ügy nem tartozott az ő hatáskörébe, Fgyizben közvetítette mindössze Szálasi utasítását, . amikor a Tattersallba összetereltek hazaboceájtása felől intézkedett, Szöllösi a.zt állitja, hogy a deportáltak sorsáról csak utólag hallott, amikor már kint volt Németorsz'gba. Beismeri, hogy 1944 nyarán hallott a zsidókkal szembe nelkevetett atrocitásokról, dc azt hitte, hogy a hí­rek nem igazak,'az ellenséges propaganda szüleményei. - Arról sem hallott, hogy a nyilas pártszolgálatosok számos gyilkosságot követtek el Budapesten? - kérdezi az elnök. /F-lyt. köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom