Magyar Országos Tudósító, 1944. március/2
1944-03-18 [293]
B^dPpofit, 1944. március 18, /Jíf XXVI*évfolyam 74.szám, H I R EK .8, «^\C-ÍIÁRHIIE-L PROBLÉMÁK. A- posti Hazai glső Takarékpénztár Egyesület oloaaássorozatában legutóbb dr. vajda Ákos, a posti Hazai holyottos vezérigazgatója tartott előadást az agrárhitel problémákról. Az előadó a-iitehoimentésitéSTt és az "egészséges hitelii fogalmaiból kiirkulva rámutatott arra, hogy egészségtelen állapot az, ha a gazdák terheinek visszafizetése nem a rendes törlésztések, hannom külső'beavatkozás utján megy végbe, csak olyan hitolt szabad tehát felvenni,, amelyet a gazdálkodás eredményéből vissza ?.ehot fizetni és nem az & hitel ogészsógteloni, amit vissza kell fizetni, hanem az, amit nom lett volna szabad felvenni, A gazdálkodáshoz füzöctő nemzetvédelmi ós szociális / közélelmezési/' szempontok folytán a mezőgazdasági tettaoléc alapvető fontosságú, oz pedig megköveteli, hogy a gazdának az ő teher Lakónépességéhez szabott hitel kell, hogy rendelkezésére ' álljon, viszont a hitoleket csak bizonyos haoárok között és csak holyos efelókra legyen szabad igénybe verni. Mindezek azonban már irányit^flt jelentenek, a mezőgazdasági hitelpolitika itányitása tehát nem pusztán a háborús kényszer szülöttje, hahóm a mezőgazdasági termo lés fontosságából ós sajátosságából folyik, e&nclfogva bizonyára fenn fog maradni á bélogazdálkodásra történő átmenet után is. Ha az államhatálom bizonyos időpontra a takarmánynövények, vagy az ipari növények, olajos magvak ós hasonlók termelését előtérbe helyezi a gabona termo lése ol s zömben, akkor árpolitikával, prémiumokkal, termelési s z őrződ és okke 1, hitelpolitikával stb., 3bbe az irányba fogja a termelést tcxelnjU Szeloktiv hitelpolitikát kell tehát majd folytatni akkor la, •ajj-ikor ráf torcmolési ágak tekintetében irányításról már QSCtJAg nem is lesz szó. A hitelkorlátozásck azért is szükségesek, mert a mezőgazdaság nemzetvédeImi és szociális fontossága nem oh• gödi, ^eg, hogy a hitelező a fedezettel korlá'üla&>ul rendelkezzék, (fedezeti alap ennélfogva végéredménybon tulajdonképpen osak a járadék, ami egybevág az ergószségos hitel fogalmával; mert ha osak oly összogü hitelt juttatunk a gazdának, amelyet a jövedelemből törleszthet, akkor npm is merülhet fel Unnak a szüksége, hogy a föld árverésre korüljön, Ha arra az álláspontra helyezkedik valaki, hogy a hitelezésben a régimódi rendszer tartassák fönn, akkor nem szabad az adósságokat utólag kifogásolni és tehermentesítést kivánni, előadó azouban ugy véli, hogy - a múltban szorzott tapasztalatok alapján - hacsak nem akarunk nos +• már harJ.adszor-ugyanabba a hibába esni- az irányított hrcolpolitite. fcg kifejlődni, amely terhelési határt, előzetes cenzúrát és ellenőrzőét kivan meg,' Végül rámutatott előadó arra, hogy a gazdák által követelt u j hitoltipus, az üzemi hitel, tulajdonképpen már US is meg van, mert a pénsifitézetok az üzemi forgótőke szükségletét váltóhutelek alakjában ellátják. Ezek a hitelek ma is kizárólag tormelós i oélokra .é© az üzeni jövedelmezőségével aiányban álló összegekben kerülnek folyósításra, továbbjá felhasználásuk'is ollonurzés alatt álx, az uj hitoltipus tohát m\ár valóság, Igaz, hogy nem személyi hitolként áll rendelkezésre, azonban a fedezet kérdése nem függ összo az üzemi típussal,, a fedezet minden hitelnek olőf oltót ele,; Boruházá3ok céljaira azonban ma sonmifójlo hitelforrás som áll rendolkozésre, hiszen tőkeszegénységünket a háború pusztításai és egyéb beavatkozások /gazda vélelem, törlosztÓ3ts kölcsönök olcsó visszafizetése stb,/ csak fokozták és <i fonnnarccSó csekély tőkékot a fönnálló bizonytalanság mellett I hosszu időre non 'bocsjájlják rendelkezésre, kétségtelen azonban, hogy a gazdának beruhá zasll hitelre, amelyet csak hosszabb idő alatt tud az üzem jövedelméből Rosszai izotai, szüksége van,, tohát őzen a ponton is bizonyár*.' fcá áléinak kell közbelépnie, amint az a középlejáratú hiteloknél^aV mjg is történt, /M0T/j y .
