Magyar Országos Tudósító, 1944. március/2

1944-03-16 [293]

K szeiXK) 3. törvényszéki kiadás* j/ 1 BuflipWti 1944«• március .16-* — A KÚRIA MÁSODELNÖKÉNEK BEIKTATÁSA ÉS SZÉKSŰOLALó B33ZKDE, > A magyar királyi kúria esütör^J^n dólelőyH az i&azságügyi palota dísztermében dr. Töreky Géza titkos tanácsos elnöklésével teljes ülést tartott. Az elnök megnyitó beszéde sorén meliag szavakkal búcsúztatta el dr, Ternovszky Béía titkos tanácsost, a Iraria másod* elnökét, aki e hó elején nyugalomba vonult. Töreky Géza méltatta dr. Ternovszky Béla nagy érdemeit s hangsúlyozta, hogy milyen nagy veszteséget jeient az igazságszolgáltatás számára e sokoldalú és nagytudásu jogász munkájának nélkülözése. Ezt kö*vetŐlűg dr.> Ruhmann Emil kir. kuriti biró, mint a teljes ülés előadója, fölolvasta dr, Ternovszky Bélának, a királyi kúriához intézett buoauzó iratát. Ismertette ezt iövetőleg az olőodó u»t, a legfelsőbb kéziratot > amellyel dr. JakaÜ Minály kúriai tanácselnököt a magyar királyi kúria másodelnökévé nevezték ki, Az elnök inditványara három kúriai tanácselnökből álló küldöttség kérte fel Jakab Mihályt a teljes ülésen való megjelenésre, A kúria teljes ülése nagy éljenzéssel és t^pfasal fogadta Jakab Flhályt a díszterembe való >elépése alkalmával, A hivatali) eskü letétele után dr. Töreky Géza elnök üdvözölte a kúria uj másodelnökét, aki eddig negyvennégy esztendőt tj¥l-, tött el az igazs $igy szolgálatában, majd méltatta, mint kitűnő magánjogászt, aki mint biró emelkedett, felfogását és nemes szivét és nagy tudását vitte bele itélke.zé3é>e •• Uj méltóságának elfoglalása alkalmából tolmácsolta az elnök a kúria üdvöjzletét* . Jakab Mihály ezután elfoglalta a kúria másodelnöki székégb/' V majd köszönetet mondva az üdvözlő szavakért, megtartotta nagyszsba-• r su székfoglaló beszédét, . - Munketervem ugyanaz - mondotta - ami eddigi munkarendem volt. Ennek a keretében torméazeteson elsőrangú feladatomnak lsnié-, rem annak a munkálását, hogy a m. kir. kúria jogfejlesztő tevékenysége ott, ahol az a jogszabályok hiánya.' hiányossága, vagy homályossága miatt fcsükség-ss, m-gszakxtás nélkül érvényesüljön, * Non tartozom azonban azok köze, akik minden vitás kérdést elvi alapon kivannak eldönteni s akik a jogeseteket minden A

ron , az elvi határozatokban, jogegységi döntvényekben, vagy teljes ülési határozatokban kimonaott jogelvek szerint kívánj

!

ék osztályozni. A jogeset• ahány, annyiféle. Iúinden részletében azonés két kérdés is ritka* Minden jogeset tehát elvileg más és más elbírálást kivan.3 osztályozásuknak s egyforma eldöntésüknők csak ag alapvető vonásaikban való megegyezésük alapján van helye. Az elvi határ#zatf»k nagy tömege ^könnyen aV.odálya lenét a szabad birói meggyőződés kialakulásának ós érvényesülésének, mert arra csábítja a birót

4 hogy a Jrgeeetet a* elvi határozatnak megfelelően idomítsa s azt részleges hasonlóság, esetében is az elvi határozat szerint döntse el* Ezért, nézetem szerint, elvi határozat hozatalának csak'alapvétő kérdésekben van nelye^ egyébként pedig a biró Ítélkező munkájának Szabad . utut kell engfedni, * , A másodelnök bőszedének további során a közszerzeményre vonatkozó jogfejlődést taglalta, majd megemlékezett arról, h«gy'V. magánjogink törvénykönyvének hatalmas törvény javailata az országgyűlés képviselőháza előtt fekszik és 03ak sajnálni lehet, h-?gy u törvényhozásnak mé

t

: nem volt módja ezt a törvényjavaslatot törvényerője e.rselnl. - A mai idők » folytatta székfoglaló beszédét Jakab Mii* nály » nem alkalmasak arra, hogy a magánjogi törvénykönyv megalkotása tekintetében a törvéoynozassal szemben' sürgetőleg lépjünk fel. Ahhoz nyugndt légkörre és megszakitásnélkiili és' zavartalan hosszú munkára van 3zükség. Ma pedig, amikor úgyszólván az. egész világ eddig nem ismert méretű háború állapotában van, amikor évek óta szakadatlanul, napra1-napra felbecsülhetetlen•értékek pusztulnék el emberi életben és egyéb pótolhatatlan javakban, amikor országok, nemzetek léte és nemléte forog kockán s ebben a sorsban hibáján kívül a msgyar nemzet is osztozik, amikor semmiről, ami ma van, nem