Magyar Országos Tudósító, 1944. március/2

1944-03-29 [293]

M&G&R GRS ZÁGOG TUDÓSÍTÓ Kézirat I o g y o d i k k i a d á a. Budapest, 1944. márciUs 29. XXVI. évfolyar., 84«6aán, H I aj 3 K 13. 2, rAG/tfp HAJÓZÁS JÖVŐ FSlVnéiAlAI ÉS KIKÖTÖM SEJLEEZTBSE .. 4 Magyar herrjök és Bpitószegylotben elindított kö zelokcdési c kőt Gorán legutóbb dr. Vághó Ferenc miniszteri osztálytanácsos, a magyar hajózás jövő föladatairól tartott előadást, s isnertőttc azokat a föladatokat, amelyek a vizi'atak kors zorü kiépítésén kivül a hajózás fejlesztése ós a forgalom növelése toron várnak ránk. Rámutatott hclvizi liajóáUoriány*tek oLmaradotts ágára, ami indokolja, hogy a vontató gó pina jók ós áruszállító uszály hajók ópitóso mell ott gondolnunk koll utasszállító hajóparkunk fcj-osztéséro is, valószínű, hogy majd ÖUnn-rcn;'.orhajózásunk róván vehetjük fel loghanarabh a hábor

u u

tán kapcsolata inkát a közolkiletro, s erre a feladatra ...ár most fel kell készülni a kikötők és rakpartok kiépítése, rakodóhorende sJsek létesítése, a z ezekhoz vozotő uónk megépitóso, átrakodásra alkalmas vaguti csatlakozások megépítése révén, ami legalá Db olyan fontos feladat, mint a hajóállomány fejlesztése, Az előadó a dunanonti állanék hajózási nemzetközi cgyüttmüködécének fontosságára is rámutatott, mert sok olyan feladat van, ani 8í*ok nemzetközi együttműködéssel oldható :acg. Idetartozik elsősorban a Ve.skapu-szakas z igazgatása, a szállítási és hajó zási szerződésekre vonatkozó jogi, kcroskodclai, egészségügyi és állategészségügyi szab ' g yok létositésc, a belvízi hajók tulajdonjogának '.a zálogjogának kölcsönös elismerése, ezek védcl.:éro vonatkozó mogállapodáe, azonos elveken fclópiilt hajóforgalmi statisztika készítése, c a hajózási társaságok együttműködésének további kiépítése, ami mind nátha tó san szolgálná a hajóforgaloiu fejlécztés.,ro vonatkozó törekvésokot,; A következő oleadó vitéz Bornemisza Félix, a 3gabadkLkötc igazgatója volt, aki kikötőink fejlesztéséről beszélt, mcgál2C.pj.tva, hogy a magyar kikötők egységes irányítás alatt állanak a n* Kir, nemzeti bzabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat keretébon, Áz állami kikötök vezetősége nagy gondot fordított a külföldi kapcsolatok kiópitéséro és a külföldi kikötőkkel való együttműködés acgtorpm*. téséro, s ozt a „Unkát a háború után is folytaf..i fogja, mint ahogy folytatja a r'gébben megkezdett piackutató nUnkát ia, mert csak igy érhető ol, hogy a magyar kikötök a nemzetközi áruforgalomban már kivívott helyüket megtarthassák és továbbfejleszthessék. A kikötők fenntartása jelentős befektetést igényel, s ha azt akar u

k, hogy versenyképesek legyünk, a fejlesztést nagyvona u&n és rugalmasan kell kezelni. A. magyar kikötők mindig nyereséges ütemek voltak, ma hazai közgazdaságaik egyik legjelentősebb tényezői. Szerepüket a jövőbon csak ugy tudjak DO tölteni, ha nem Kiáradnak ol a technikai felszór ölés és továbbfejlesztés terén a békével meginduló nagy vcrsonbynO, Rom elég tohát csak arról gondoskodni, hogy az esetenként jelentkező igényeket kielégítsük, hanem Ugy keli fejlesztőn! kikötőinket, nogy az egyre gyarapodó forgalmat is le tudják bonyolítani. Az állami kikötőhúlózat budapesti törzskikötőjében további medencékot kell épitoni, tovább kell építeni a kikötők partfalait, meg kell épitoni a gabonatárház másik részét, szaporítani keli az áruszincket és az üzemházakat, végül fejleszteni kell az áruidozgató eszközöket, darukat stb, A komáromi kikötőben ki kell épitoni a magtisztító telepot, az újvidéki kikötőben partfalakat, árumozgató borondozést és uj szabadkikötő riszt kell létesíteni, a pár• kinyi és bozdáni helyi kikötőnket és a kolozsvári raktárházat pddig I fejleszteni koll, ugyanígy a fiumei fióktelepet is az állami kikötő t enger^ja jó zási telepévé kellene majd kiapitoni. Az előadásokért a megjelentek nevében vitéz 3ocsko J . Kálmán alpolgármester, az ogyosülct elnöke mondott köszönetet./nOl/J-