Magyar Országos Tudósító, 1944. január/2
1944-01-20 [291]
3 */Kállay olnla zteroinök Lillafüreden j o 1 y tat á s 1,/ ' * . - Amikor Lukács Béla barátom a párt ez év:. • nzemtnáriumi előadásaira nogblvott - mondotta - reábíztam ; hoay melyik napon jöjjek. Őrömmel látom, hogy éppen az Ontözésüg .1 hivatallal, volt munkakörömnél kapcsolatos előadásokra hívott E»gc Taxán ez a ? ondolat is vezette, hogy igy,ha rövid időre is ; kiesé kikapó*©* ódom a mindennapi politikai munkából, e elterelődik figyelmem a most előtérben álló problémákról. - De araint az előadásokat hallgattam ós hallottam ar.it az előadó urak a külső ás a belső vizekről, az árvizekről, a káros' vizekről mondottak, abban a pillanatban politikailag kezdtem gondolkozni: ni más feladata lehet egy országnak, min: védekezni a kívülről jövő árvizek ellen, óvatosnak lenni éa rései állni,hogy a belső, ártalmas vizek fel ne támadjanak! Mert BüJufc a természetben is egyezerre szoktak jönni az árvizek, u belvizek éfi a trlajvizek, a politikában, a történelemben is csrkncm ultidig ogyidőbro jelentkeznek a külső ós belső ve szádéinak'*' - .Hallottuk az előadó uraktól,hegy ezek ellen o veszedelmek ellen védekezni kell. Az árvizek ellen ugy, hogy töltések kő*,* .zoritjuk folyásátj a politikában is ezt kell tenni - az ártalmas vizeket töltések közé szorítani és lecsapolni. De amint a vizek elleni védekezésben is csak félraünkn az, ha esek levehetni : akarjuk a feltörő természeti orőket. ugyanúgy van ez a--politikában,, a történelemben a nemzetek, az eszmék, az eszmeáramlatéi: történelmében is. Csak védekezni ezek ellen az áramlatok ellen- csak levezetni akarni azokat, még nom jelent végleges megoldást! Mindig fel kell készülnünk arra, hogy ezekből az áramlatokból lecsapódik,visszamarad valami, -s ami viaszamaradt, azt e nemzet érdekében hasznosítanunk kell, nogy termékenyebbé tegyük vele a magyar talajt..így • kell nózni minden idők vizügyi problémáit, igy kell nézel minden idők politikai problémáit is. Nem elég az eszmél: ellen csak tiltakozni számolni kell azzal, hegy ezek az eszmék igenis nyomot * hagynak az emberekben, a nemzetekben, s amint a földet is alkalmassá kell tenni arra, hogy felhasználhassuk a rendkívül\ természeti . erőkot, éppúgy alkalmassá kell tenni a nemzetet, a népo$ ">z egyént is arra, hogy az ártalmasnak látszó, elementáris éx ővel jelentkező szellemi erőkből hasznosítani tudiuk azt. ami. tényleg előreviszi a nerazeb, a nép, az ország sorsát. • •' - Mielőtt az öntözéui terv megvolVitásába kezdtünk, meghívtunk egy hiros angol szakembert, Mac Gregoj b lé^oatogfittuk -«•' néki az országot, a magyar földet. Nagyon esc ált a fejób, 3 azt mondta: 6 még ilyen földet nem látott, Ennek minden kőhajításnyira más óo nás a talajtani képe; a szikot homok váltja fel, majd megint agyagos; a viz-áteresztő talaj pedig vizet át nem eiosztóról vál-" t^kozik. Magatok is tudjátok - hiszen sokan adut birtokosok is • ismeritek a magyar földet - hogy ez a föld nem agyforma, sablonok**— w bs nerc foglalható, hanem csodálatos, furcsa ós komplikálta Mogmutattuk neki a Körös folyót, amelynek legkisebb vízhozama na t, le ,<><•'nagyobb vízhozama pedig ezer-ezerkétszáz köbméter, Mae G-regor csodálkozva kór de ?. .o I mit akarunk ko zdonl ez col a f oly óvc 1 - amely ennyire szeszélyes, hol sekély folyású-, hol padi : óriási viziiozaaU| -hogyan gondoljuk - ezt szabályozni, mederbe szorítani, hasznos állandó munkába állítani? Mégnézte az alföldi•tanyarendszert'la, ' s megint csak azt mondta: Ö még ilyen indiviuua j.-.zm st -em látott, . - hogyan akarjuk ezt a tanyái népet tömöríteni; tárarlaaokban, I s zövstke ze tokben öa a se fogni, egye ege s te raöe 1 ás re a" oktatni , hl s zen itt minden egyes tanya külön kis világ, külön. autarehia* &z a terület, amelyet ő a Nilus mellett látott, ogyotlen nagy sivatag, .ahol nem kellrtt számolni a talaj különbözőé igej.vei... a különbözőképen ki"qjlŐdött néni ós gazdasági adott ságokkai;ss re a végig'egyk forma- pusztaságra azonos egy tervet kellett ••lAllitanl'*/ff oly t t köv/.
