Magyar Országos Tudósító, 1943. június/2

1943-06-23 [283]

/A% újvidéki munkásügyi kongresszus « Folyt^tásAa/ £Z alpolgármester fejtegetései után dráKovács perono egy atomi tanára háború és a tuberkulózis kérdéseiről tartott rendkívül tanulságos előadás ti maid általános íigyolom között Iirámor Gyula felsőházi tag, a Délvidék magyarságának hclyzotérő.V, beszólt, Ismortotto, hogy a délvidéki magyarság biptokmegoszl^ei helyzete igen kedvezőtlen* újvidéken a lakosság 55 százaléka magyar,s a város 27,071 hold területéből alig 4co hold volt magyar kézen a fc3.si.abaduláskor, k 76 délvidéki szórványközsógbon a magyarság arányszáma átlag hat százalék, c "• 1 szemben'a fcul t jdondban lévő földbirtok alig egynegyed százaiéi'. 231>00ü hcld nemzetiségi földbirtokkal szemben 60© hold van m, ya> tulajdonban, EZ a legégetőbb kérdések egyike a Délvidéken* Háttérbo szorulű a gyáriparban is magyarság, a gyárvállalatok a kövotícezőképon oü alának meg nemzetiségek szórintf 40 szerb, 43 magyar, 72 zsidó és 145 német

9 viszonylag a kisipar vészelte át az eltelt húsz esztendőt a legkisebb veszteséggel,sivár azonban a kereskedelem helyzoto is, A

z előadj megrázó adatokat közölt a magyarság helyzetéről e. megszállás alatt és ismortotte,hogy a délvidéki szórvány magyar családok katasztrofális'helyzetben voltak; jalálhatók ő-4 éves gyermekek, akik'még nincsenek megkeresztelve, 17-18 éves ifjak, akik még nem gyóntak, áldoztak ós nem bérmálták meg őket. Vannak hely ok, ahol £>o-40 személy használ egy konyhát, s a magyar gyermokok télen nem. járhattak iskolába, ©jsrt le voltak rongyolódva, k magyar családokat a nemzetiségi kereskedők és iparosok sekhelyutt ki sem szolgálták, hatalmasan elburjánzott a fokétepiac,az árakét a szerény keresetű családok nem képesek meg fizetni,'ötvenezer DÍ~ gyar tanköteles gyermek fele idogennyolvü iskolában volt kénytelen tuuulnic i

M

% I942

4

évi néprajzi megoszlás a kövotkoző: Délvidék 943,000 főnyi lakoséágából magyar 35.0,000 /&Q%/; német 17b,900 flBf/j s*orb Í3o»OCO /15,/, horvát, bunyovd'o és sokáé S3«000' /9V> szlevák 30*000 föjQ, ruszin 11*000 /tf*/* 8 at'yéh nemzetiség 136*000 £z adatok szerint a magyarság felülmúl ja a két logorősebb nemzetiség, a németség és a szerbség együttes létszámát is*' Hangsúlyozta befejezésül az illusztris olőádójhogy Délvidéken a legfontosabb probléma, jacgerősitoni a magyarság gazdaság és szociális helyzetét és az összes kérdés okot sürgősen megoldani, k rondkivül érdekes és tanulságos boazámolő utón dr iSzulccváthy ir,iro miniszteri tanácsos* a szaeadidőmezgalon történeti fejlődéséről értekezett, majd dr,pálos Károly újvidéki tanácsnok a város szociális helyzetéről sr.amoit bo

0 Rámutatott arra.hogy a gazdag Dunabánság hirtolón nőtt székhelye, Újvidék a megszállás alatt csak a 3zerbségro terjesztette ki gondoskodási körgfc^do a kisebbségek, különösen a magyarság szociális helyzete nem erdokelto, sőt az állam ós a varosigazgatás számos olyan jelét latjuk- amoly arra mutat, hogy mindent elkövetnek a magyarság szociális helyzoténok megnehezítéséro és a magyarok folenelkodécére, Mé-. az ővodákban is eltörölték a magyarnyelvű tanítás% s megakadályozták a tanulók főiskolai képesítésé te k megszállás alatt a magyar egyesülőtök rendkívüli szolgálatokat tettek a kisebbségi magyarság szellemi és szociális felemé Ihodéso terén, sok áldozatot; megaláztatást ós • üldöztetést kellett vállalniok a magyarság vezetőinek, akik átsegif tetté.', testvéreinket a mélyponton, megmentették a magyarságot a proletár ^ n re tói Ss a pusztulástól* Újvidék a munka ós a bizakodás városa, a város adottság, ós földrajzi helyzete korlátl n lehetőségeket idomok covábbféjaődésé^o,, ' /folyt* köv,/