Magyar Országos Tudósító, 1943. június/2
1943-06-18 [283]
/A Sz >votkozotok Szövőt a égé nek közgyűlése, polytatáa 2%/ * Az első felszólaló oseisaann Antal dr. országgyűlési képviselő volt, aki beszédében kiemelte, hogy azok, akik a szövetkezőtökkel szeriben állást foglalnak, nem gondolnak arra, hogy egyrészt a szövetkezet az egyetlen gazdasági tényező, ajjolynok alapja az erkölcs, az ópitő hazariság, Ulsrészt elfelejtik azt. hogy a társadalmi autonómia, az erős magyar' társadalom kialakulásának éppen a szövetkezetek leghatékonyabb eszközei* sbion á vonatkozásban éo** . hát a szövetkezetek arra a történelmi feladatra hivatdtfcak, au&t századokon keresztül a váraegyék töltöttek be a magyar nemzeti életbon* Nem a zabád felodni azt, hogy mlg az ipar és nagykereskedelem oldalán kartellek,' egyéb kitűnően riükedő szervezetek vannak, addig a kisemberek sokmilliós tömege som imradhat szervezetlenül, orro pedig kizárólag a szövetkezet képos« Kétségtelen, hogy mozegozda sági néposségünk zdndun támogatást megérdomel, egészen természetes kjgy a uiai viszonyok között nem szaoaú háttérbe szorítani aszövétkezőteket, amolyok egyedül kópésok a mezőgazdasági tormolők ezánára a szervezettség előnyeit biztosítaná... Nagyon fontos, hogy a magyar azövetkőzeti siozgalon a accf. jelentőségéhez mérten toljoe. és szolidáris ogységot untasson kifele, a-moll ott különös jelentőséget tulajdonít az iskolaszövetkezetek munkájának, mórt a propa* gandának ez a togerodnónyosobb módja a fogékony gyormeki lolkekbon hinti el a szÖvotkczés l gondolatát* Krúdy x ' 0 renc dr,. a képviselőház alolnöko felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szövetkeze tok munkájának igénybevételű kétségtelonül a logho tó konyább eszköz a feketepiac ellen, iíegértéáre van szül:ség a keresztény koroskuejleie és a szövetkezetek között, annyival is inkább, riert a gazdasági élet mindkét tényezőjének megvannak a maga különleges feladataié A háború után kialakuló gazdasági rendben mezőgazdaságunknak a nyugat felé, iparunknak podig a kelet felé irányuló piacok mga.zérzésére kell tö:bokodniök^;• Ezt a föladatot különösön a mezőgazdaság vonalán szövotkozotok nélkül megoldani non lehet; ha arra gondolunk, hogy csak tervszerűen irányított* termeléssel és versenyképes termeivényokkol érhetjük ol céljainkat^' Végül a szövotkezotl törvény reformját sürgött0. pat-igi Dé-^ 3 országgyűlési képviselő elisneréésol beszélt a szövetkezőtök erkölcsi és gazdasági jelentőségéről, majd • a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozta, amel^nbk különleges szoropük lesz az uj Európa gazdasági eletének kialakításában* Kemzoti szoupontból igen fontosnál: tartja, hogy a visszacsatolt országrészek magyarsága,idegcnajku kisobbaéégoi a lo-jkönnyóbbon a szövetkezeteken keresztül kapcsolhatók bo a nomzot társadalmi éa tfMsdaságl óletébo*. A C-azdasági érdekképviselőtök reformjánál szükségesnek r.artja a szövetkezeti érdekek mogfölelő képviseletének biztooitáeat* Végül Rajozy Géza, a/z Al s ódunántuli Mezőgazdasági Kamara főtitkára hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság törvényes erdőkké pviseletei, a kamarák mindenkor a legnagyobb kész3éggrl hajlandók a szövotkezotl töaekvésokot tánogat-jd.^; Bzután indítványt terjesztett olő a szövetkezeti ismereteknek szt'losebbkörü oktatására és a szövetkezeti törvény reformjára nézve.- A 2 indítványokat e. közgyűlés elfogadta, majd a folsz c lalásért az elnök mondott köszönetet* A BZÖVO&ség igazgat* .tönáosi tagjui lettoki vitó* ^rtvay Bőla, gróf Khuon-Ht i^rváry Kl^ly. te, KaláraK Ágoston, gróf / « Possgffffy Aurél, Reök Andor dr.-. ^aloiono />pád és Máriásay Iuihály* yíj> * A közgyűlés véjil a belső ügyeket tárgyalta lo«/MOT/Vr»'
