Magyar Országos Tudósító, 1943. június/2

1943-06-23 [283]

P 0 L I r

f I K A /A Kormány zóhelyot te s &rcképénok lofioplczése, Folytrtás a./ *> Büszkén nézhetünk ^altunkra, horoainkra, melyekben kardunk tisztaságát mindig nogérlztük, Bü-zkén omlókozhotünk hp^einkre. Mártírjaink emléke melengeti szivünkot. A l&ndonható istonbo votott hitünk acélozza lolkünkot ée akaratunkat, iiélységoson érezzükj «Az neci lehet, hogy annyi sziv hiába outa vértig, - Horthy istván könnyes emléke is felemeli lolkünkot a köznapiság régióibél a nemes hazafiság na-jasságaibu a tokintetünkot a csüggodóa sötétségéből a hitnok, az ólótnak, a jövendőnek;ügyünk győzőimének Ígérote felé fordltja, - üzek a gondolatok és érzések Indították pártunkat arra az elhatározásra, hogy Horthy istván hősi emlékét itt tanácskozótermünkben megörökíti, arcképét jaogfostoti. Az elhatározás ina valóra is vált, ^ kép itt áll előttünk, jasnádi itfigy András őzen szavainál a képről lohul-' lott a nemzetiszínű lobogó* A pompás arckép, amely Boldizsár istván festőművész rendkívül jólsikorült alkotása, gor~?ányzóholrettes urunkat pilóta főhadnagyi egyonruhában ábrázolja, amint a repülő ezu-icvel néz a távolba, - Daliás férfias cárjának teljességében - folytatta az ünnopi szónok - állítja olénk ez a kép a ronos férfiút, akinok Önfeláldozó hóaio3ségo, uj dicsőséges fejezete történő lriünknok, őrizzük féltő gonddal o képet, mint enlékot és emlékoztotőt, mely késő aeuaodékok lopébon is ébren tartja a Horthy istván ozouilye*iránt t tisztelőt és szeretet bensőséges érzését, A képviselőház elnökének ünnepi beszédét az értekezlet résztvevői hosszantartó, lelkes tapssá 1 én éljenzéssol fogadták. Az ünnopi ért okoz let résztvevői, amikor a képről lehullott a. nemzetiszinü zászló,, ogy emberként fölálltai; és igy áldoztak a hősi halált halt Kormányzóholyottos emlékének, A* avatóbeszéd után vitéz Lukács Béla elnök az ülést berekesztő beszédében raindenokolott a párt nevében köszönetet nondott-raonádi nagy Andrásnak a fonkölt avatóbeszédért, majd ezeket mondottat - A képet avató beszédben foglalt nagyszerű gondolatoktó" eltelve, ebbon az ünnepélyes pillanatban a budai vár felé száll minden gondolatunk. Kérjük a Magyar ok istenét, hogyha ki fürkéasha tétlen akaratából a Kományzóholyottos urat elvett^ tőlünk, hagyja mef* nukünk nagyon sokáiíi atyját, hogy toljo3 szellom„ és testi frissességben, a tőle megszokott bölcsességgel Yozethesso tovább nemzetét, A* országos elnöknek ezeknél a szavainál as ünnopi értekezlet résztvevői ismét egy embőrként álltak fel és szűnni nem akaró lclkea éljonzéssel és tapssal ünnepolték a legelső magyart. ? A Magyar é.lot pártla ünnepi értekezletének résztvevői WWtá* olénokolták a szózatot. Az értekezlet ezzel végot is ért. /x/