Magyar Országos Tudósító, 1943. június/1
1943-06-04 [282]
/Latol István beszéde, folytatás 1./ . A legélesebb harcot 1*11 felvonnunk c közösségellenes viselkedés minden formája, az oktalan fényűzés, a könnyelmű pazarlásJ 0 lelkotlán önzés, a sziv nélküli elzárkózás, a hidgg nontörödömeóg, a frivol hivalkodás; a durva közöny, a sötét cinizmus, a silány haszonlesés, a lóha éi^u'éa a komoly időkhöz nem illő bármely társadalmi magatartások ellen. Mikor a nemzet vezetői számára gondot okoz az slomi ólotfcltételek b: ? ztositása, akkor senkinek nincs joga szükségleteinek mérté kon tuli kielégítését gyakorolni, mert ma minden fölös módon,, duasan teritott asztal azt jelenti; hogy sok-sok apró asztalra ner> jutna el a rdnáosmapl, Nem lehet eléggé hangsúlyozni ez Ország "zinisztorolnökénok szaveit, alci egyik beszédében arra figyelmeztetett riindonkit, - akiket ez illet - hogy a nemzőt mai kesor*» vos próbatótelének idején senki som gondolhat a gazdagodásra, mert c-Tlkor ezrSk és ezrek lemondanék, szenvednek és áldoznak, legyoii ' mindenki nagyon, de nagyon boldog, ha oegtárthatja azt, amije van, Klnden, ezzel a miniszterolnöki szózattal oileet, '. 4- . „ -. ';r ; •—tás .-• ha oltümők - gyengíti a nemzet ellenálláséi, ée u jövőért folyó küz* dalom kilátásai. Tudjuk, hogy ezen a téren a nemzet vezetőinek ksli osetlof kemény rendszabályonkai előállanlok, de semniféle rendszabály nom ér semmit, ha a társadalom és a közvélemény megértő állásfoglaláséi nem támasztja alá a kormányzat szándékalt és elhatározásait'. - fa bizony ezen 5 téren a társcdalbm részóról még igen aok a tennivaló, s c tennivalók súlypontja - fordult Antal István miniszter a jelenlévő hatalmas női táborhoz - éppon a mai magyar női társadalom vállaira nehezedik. Nekik kell, előijámi, ugy" eielekvésben, mint a p Idaadásban, s csakis az 6 áldozatos közremükd*. désükkel tudjuk általánossá tenni a magyar lelkiségben a szociális felelősségérzet szellemét ,* k zt a szellemet, amely nem elégszik meg a saját jólét, biztonság, és exisztenoio megteremtésével, de amelynek fizikai fájdalmat és lelkigyötrődést jelent az a tudat, hogy esetleg mások nélkülözni kénytelenek, Tudom, hogy c magyar női társadalom tlsztábfn van e kötelességével és o krinyi-ünnepségoket is bizonyára azért rendezi, mert Zrínyi Ilona áldozatos, hősi szolleCvt akarja odaállitoni világító fáklyaként az egész magyar asszony, társadalom s z ámára, - Heg kell értenünk, s meg kell értetnünk, hogy ez a mostani harc a magyarság; s benne mindannyiunk exisztenciájáért folyik, s ennek a harcnak - akarva, nemakarva ... részesei vagyunk mindnyájan, A munkás nő a gyárban, a tisztviselőnő az Íróasztal mellett, o tanárnő a katedrán és a háziasszony a tűzhely mellett. Minden egyos családi tűzhely és minden egyes családi otthon egy-egy kis Jtankáca varr kell logyen, amelynek láthatatlan bástyafokán elsősorban o nónok kell vezetnie Zrínyi Ilona harcát a kishitűség, a felelőtlenség és c közösségellenes magatartás minden fajta ja e Ilon ' r - Félolmotos ellenségekkel állunk szemben, akárcsak ^rinyi Ilona, s ez az ellenség nemcsak fizikai, do lelki ollónállóoróhkot is meg akarja törni. Bizalmatlanság, kétkedés : folkoltósóvel. nyugtai; íiság, elégedetlenség szitásával meggyengíteni hitünket ós a nemzet vezetőibe votett bizalom megindításé vei szétmorzsolni kitartásunkat,'hogy könnyű játékszerei xegyünk mindent elsöprő, démoni akaratának, iíz ellen a belső front ellen irányuló lelkihadjárat ellen is fel kell venni a női társadalomnak a küzdőimet és elsősorban no kik, mert elsősorban a női lélek rendolkozik tt kiegyensúlyozás . a meghittség, a szeretet ( a harmónia és a bizalom felkeltésének csodálatos varázassaroivol. Éljünk tf hát és éljenek a magyar nők o varázsszóra kkel és járjanak elől a belső béke. az ogyotértós, a bizalom, a z eg^^i^ p és^z igazság azollo-v'nok érvényr ejut t o t ás ában * öRSZAGOS-LEVELTA^ F oly t . kö v */ yj^ K. szekció
