Magyar Országos Tudósító, 1943. április/1
1943-04-07 [280]
ZÜRAJNISS ,Gz.,./l. f oly tatás*/ A CZG" 1. i kiadások 1336-ban a bruttó nyereség 62 százalékát tették ki* H 0 gy mentet,k valn .ik 'ppen az anyagi helyzetet, 'eladtak több ingatlanukat* A szövetkezet forgalma is állandóan csökkent, aminek oka a vásárló közönség apadása és a forgótőke hiánya volt, A tőke hl -ny miatt nehéz volt az árubeszerzés és ez a körülmény az ru minőségére is kihatott. Igy tört nt, hogy selejtes árut is'kaptak* A bajok orvoslására Györki Imre bejelentette az egyik ülésen, hogy a P.K.-tol forgótőkét fog kérni. Különféle kölcsönöket Így ele z tok szerezni. A vagyoni helyzet Hosszabbodása folytán csökkent az árukészlet ie . Ilyen helyzetben az igazgatóság az illámtól várta a szövetkezet szanálását és ilyen irányban Györki Imre tárg.alást Is kezdett. A tárgyalÍrok azonban elhúzódtak anélkül, hogy a szövetkezet a megsegítésre Igoretet kapott volna és nem is lehetett várni ezt a segítést. Ennek következtében mondott le ílónuo Illés az igazgatósági tagságról, A továbbiakban utalt az indokolás arra, hogy a szövetkezőt 1936 május 25-től kezdve, amikor is az uj Igazgatóság átvette a vezet st, nem tartott közgyűlést, mérleget nem készített és ezekre halasztást kórt a cégbíróságtól. Ennek oka abban keresendő, hogy az igazgatóság a mérlegben ne 1 : akarta a szövetkezet non óz helyzetét feltüntetni. A revizori vizsgálat tanulsága szerint 2,246,168 pengő vagyon elveszettnek volt tekinthető, h hitelezők követel '-se 4,653.615 pen'ót tett ki. ' A revizor szerint csupán 1936 Januárjától május lg a nettó vesztes g összege lo2,68o pengőt tett ki. Üg; anekkor az igazgatóság * a közgyűlést ne. hívta egybe, hogy döntsön a szöveitafastfenntíaradaaa, fölszámolása kérdésében ős csődbejelentést som tctt.Ellenkozőleg ugy lg: éheztek feltüntetni a helyzetet, mintha minden rendben volna, titkolni igyekeztek a bajokat és uj tagokat pr°bál~ tak toborozni, az inkrl ini.lt cikkekbon foglaltak a felsoroltak tekintetében a valóság bizonyítása során bcigazolást nyertek. Aüí a "gazdasági rablás, zsarol is" kitételeket illeti, a ter y éxy szék - az indokolás szerint - elsősorban azt vizsgálta, hogy a közfelfogás alapján is o kijelent '.sok lényegileg milyon t »ny állítást jelentenek. Kétségtelen, Sogy a kitételek nem a büntetőter vénykönyv bon meg határozott vagyoni fleliktu .okra utalnak, nem arra, hogy a főrmgánvádlók saját vagyoni hasznuk végett követtek el törvénybe ütköző cselekményeket. E kitételekben, hogy "gazdasági rablás, zsarolás, csalás és lopás" a törvényszék felfogása szerint azon t nyállitáa foglaltatik, « a közlemény teljes tartalmát Is figyelembe vévej hogy a szövetkezet legfőbb intézését teljesítő igazgatósági tag - fömagánvádlákj akiknek a kezében van letéve D szövetkezőt sorsa és akik a rend JS üzletember gondosodéval tartoznak el j Írni, oly tényi© dóst fejtenek ki ós ol v nulasztásokat követnők el, melyek alkalmasak a szövetkezetnél bármely formában vagyonilag érdekoltok anyagi veszteségének előidézésére, befektetett tőkéik elvesztésére ős ennek következtében anyagi erejüknek továbbra is a szövetkezet rendéIke zé• cero bocs aj tás ának kiváltására. A f 5r agánvádlók azzal, 1 ogy nem hívtak össze közgyűlést 6s csődöt nem kértek, keroeke delmi vétséget és más paragrafusba ütköző cselekményt is elkövettek. Utal az indokolás arra is, hogy az ellenbizonyítás 3orán kihallgatott tanuk által szolg altatott adatok egyike-másika a cikk állításait támasztott k alá, sfcgállapítást nyert, hogy könnyelmű gazdálkodás folyt, áron alul adták" el /elkótyavety íltj/ az ingatlanokat. Az inkétmliiult gyalázkodó kifejezések - tekintőttol a cikk egé z tartalmira - nom alkalmasak a bűnösség megállapít .'.sára, "mert a megállapított tények mellett csak színezéseknek tekintendők .Ilyen alapon a vádlottat fel Kellett menteni. Földes litván dr, a fSmagánvádlok képviseletében az it let, de annak indokolása miatt is fel- ^ i 1 ebhez V t Jelentett he . / IGT/Sy . <£w
