Magyar Országos Tudósító, 1943. április/1
1943-04-01 [280]
RÉGI SÉRELMEKRŐL TÁRGÜ< A JÖSBÖXI KAMkRá KÜZGiÜLÉSE, A Budapesti mérnöki Kamara a pesti Vigadó ir^rrfcermóben rendezte ezidei közgyűlését dr, Vér i'ibor elnökleté val-A '.•••:ösgyűlésen a háboru3 viszonyokra való tekintettel ccak mérsékelt ss.* ujban vettek részt a tagok, ott voltak azonban a tdrsegyesületek kiküldöttei, az iparügyi .minisztert pedig vitéz vináry srvi.1 miniszteri osztályfőnök képviselte. • A z elnöklő vér Tibor negnyitójában hódolattal emlékez ott meg az ország Kormányzójáról/ vitéz nagybányai Horthy Miklósról, az léten áldását kérte nehéz államvezetői munkájának elvégzéséhez és kérte, érezze :iaga mögött a magyar mérnökséget a bban a mélységes gyászában, amely az elmúlt évben fiánál;, Magyarország kormányzóhelyetoesónok és vejének, a Mérnöki Kamara tagjainak h ólával érte, A.z elnök szavait a közgyűlés állva hallgatta végig és elhatározták, hogy hódold táviratot intéz a pőméltóságu úrhoz, A továbbiakban vér Tibor nagyvonalú elnöki beszámolójában sorra vette a kamara által elvégzett munkának eredményeit ós azokat a kérdéseket, amelyek még elintézést várnak, MGgállapitot ta, mi a mérnök szeropa a oai társadalomba n, beszélt arroi a nagy feljlosségről, amellyel különösön háborús időkben a mérnök -tartozik a nemzetnek, s aminek alapján joggal várhatja ©1 a nagyobb megbecsülést. A megoldásra vásó feladatok között első helyen áll a műegyetem fc jlesztésének kérdése, mert hova/tovább a műszaki képzés nívójának csökkenésével kell számolni, ha nem érkezik sürgős és nagy segítség, különösen a gyakorlati oktató segédszemélyzet státusreiidezcs. bon. K'-'t-ségtolen, hogy a jövőnek alapja a műszaki tudás fejlesztése. Éppen ezért ennek érdekében legalább lo esztendővel évi 2o-2t> millió pengő befektet és lenne 3zükségos a műszaki tudást nyújtó iskolák fejlesztésére. Foglalkozott az elnök a mérnöki továbbképző intézet működésének jelentőségével, rámutatott a mérnökhiány ra, aminők enyhitése szerinte egy központi mérn okgazdálkodasi szerv létesítésével volna elérhető, majd a hadbavonult mérnökök érdekeinek védelmét tette szóvá és sürgős megoldást követelt a hadirokkant mérnekek ollielyezkedóse fcoki..t etében, A> általános mérnöki foglalkoztatás kérdéséről szólva megállapította az elnök,, hogy a r.agánmérncki munkaterületen a tagofeitások Korosztülvitelo, tervpályáza• tok kiirása, s általában a mérnöki Munkák megfelelő dijazása volna az, ami előbbre vinné a iragánmérnöki munkát. A közalkalrAzásban álló mérnökök heiyzutbben is több kérdés vár megoldásra, igy többől: között a székesfőváros műszaki igazgatásának átszervezése, a" rendszeres! -ott mérnöki állások átcsoportosítása, a sokszor hangoztatott mérnöki kópesitésü a'lpolgáamestori állás megszervezése, az önkormányzatok mémöktisztvis élőinek ciiuhasználata, valamint a haábavonult közszolgálati mérnökalkalmazottak ellátása, vázolta a mérnökök szerepét az át menet gazdálkodás idején, amivei kapcsolatban a frontról hazaérkező . lémökök foglalkoztatásának kordé se áll előtér ón, fl általában az átaenetgazdaíkodáa programját szerinte már jó olőro ugy kell kidolgozni, hogy az •x±na±Q a rendelkezésre álló mérnöki munkaerőket figyelembe vegye. liegemiékozet t az ídnök a mérnöki társadalmi mozgaInakról, amelyek a magyar Mérnök és ipit ész egyletben, a Magyar Mérnökök és kpitészek Nemzeti Szövetségében, az országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületben, a Hungária iiagyar Technikusok Egyesuletóbon és az ennek keretében működő mérnökpolitikusok csoportjában indultak ol és foglalkoztak a magyar mérnökség, •*) valamint az ország gazdasági életének fontos problémáival, végül az eínök azokat a javaslatokat iomertetto, amelyeket az egyes jogalkotások V/.modoeitása tárgyában készitefct a kosara, s amelyek a termelés fokozását, '/az önellátást, a harckészséget és a kitartást biztosítják.
