Magyar Országos Tudósító, 1942. szeptember/2

1942-09-29 [279]

4. törvényszéki kiadás. Budapest, 1942. szeptember 29. —- TANÚKIHALLGATÁSOK A ROKKANTEGYLET KÖRÜLI BÜNPERBEN. ' A büntetőtörvónyszók Gátay-tanácsa ma délelőtt folytatta a főtárgyaláot Bárdos Fereno, a Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdi jegy let volt elnöke és a Hermes biztosító r.t. volt vezérigazgatója ós négy vádlott-társa ismeretes bünperóben. Bárdos után, aki tagadta bűnösségét, a többi vád­lottat hallgatta ki az elnök. Valamennyien azt hangoztatták, hogy alap­szabály szerint jártok el a a rokkantegylet anyagi romlását a 17 mil­lió koronás hadikölosön és az Ötmillió korona értékű koronajáradék el­értéktelenedése idézte olő. Védekezésük szerint nem követtek ol semmifé­le szabálytalanságot és járandóságukat joguk volt felvenni. A vádlottak kihallgatása után a bizonyító eljárásra került sor, A kihallgatott tanuk sorában vallomást tett dr, Lechner József pénzügy­. miniszteri osztályfőnök és Páskándy János belügyi osztálytanáosos, Dr. Leohner József vallomásában elmondta, hogy Bárdos és társai 1938 augusz­tus 17-én még intézkedhettek a Hermes ügyében, mert a gondnokság alá helyezés csak a rákövetkező napon történt. Páskándy János dr, kormánybiztosi minőségben került annak­idején az egyesület élére % Elhallgatása során részletesen kitért a rok­kantegylet belső ügyeire és vázolta azokat az okokat, amelyek a Hermes biztosító keretének a megvásárlás ára vozottek. Eszerint különböző perek Indultak az egylet ellen ós a bíróság ítélete folytán körülbelül 42o.ooo pengőt kellett volna kifizetni a pernyertes tagoknak. Erre azonban fede­zet nem volt, A biróság ugyanis száz százalékig helytadott a kereseti igényeknek ós nem vette figyelembe a módosított alapszabályban foglalta­kat, amelyek értelmében ilyen nagyösszegü igény nem volt indokolt. Ne­hogy a vállalat a perek miatt csődbe kerüljön, el kellett rendelni a gondnokság alá helyezést. Harmath János dr, ügyészségi alelnök kérdésére, hogy tud-e Bár­dos eüsni panaszokról ós eljárásokról, a tanú kijelentette, hogy vol­tak panaszok, de ezeket mindig az illetékes hatóság vizsgálta ki és tu- •'• domása szerint Bárdosra nézve kedvezően végződtek, /Volyt,köv,/ Sy, . DIÓDRÁG EB iSÉRT ÖTSZÁZ PENGŐ PÉNZBÜNTETÉS. Weiszberger Lajos nagyváradi szappanfőző ellen a kir. ügyészség árdrágí­tó visszaélés büntette miatt emelt vádat és a büntetőtörvényszek L ukács Tibor-tanácsa ma vonta felelősségre . A vád szerint felesége diótörőüzemé­ben 194o december 16-án hója3 dió árusításával foglalkozott és Ziegler •Mihály dióüzemének diót a megengedettnél drágábban kinált megvételre, Weiszberger tagadta bűnösségét, azzal védekezett, hogy ő nem vett részt az üzleti dolgokban, csak bent volt az üzemben. A bíróság Kleitsch Imre dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után bűnösnek mondta ki a vádlottat az árdrágításban ós 5oo pongő pénzbüntetésre ítélte, amely jogerőre emelkedett, /MOT/ Sy, 2— A "KOMÓTCIPŐ" KÖZSZÜKSÉGLETI CIKK. Fuohs Salamon árukihordó és Ifj. Knádol Istvánná született Tropák Teréz tápiósülyl asszony ellen a királyi ügyészség árdrágító visszaélés bün­tette miatt emelt vádat. Feljelentés érkezett ugyanis ellenük, hogy Bu­dapesten és vidéken iparengodóly nélkül úgynevezett komótoipőket árul­tak a megengedettnél drágábban. Szűcs Sándor dr, bünte tőt örv ény széki egyesbiró tárgyalta az ügyet. A védelem azzal érvelt, hogy a komótcipő nem közszükségleti cikk éo igy erre nem vonatkozik az árszabályozó ren­delet, A bíróság Thoroczky János dr. kir. ügyész vádbeszéde után bűnös­nek mondta ki mind a két vádlottat a terhükre rótt árdrágításban és ezért fejenként hathónepi börtönbüntetést szabott ki. Az indokolás szerint az úgynevezett komótcipő közszükságloti cikk, kivételt képeznek azok a faj­ták, amelyek szattyánból vagy egyéb finomabb anyagból készülnek. Az íté­let nem jogerős, /MOT/ Sy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom