Magyar Országos Tudósító, 1942. szeptember/1
1942-09-12 [278]
Közirat; j* K c&OÍ&t* Budapest, 1942, szeptember 12,- /" * XKlV, évfolyam, 243, szán. RAKOVSZKY IYÍN GYÁSZBESZÉDE A HŐSI HALÁLÍ HALT KORMAI!.."ZÓHELYETTESRÖL, » A m.kir.közigazgatási biróság'dr. RakoVszky Iván 'titkos tatanácsos élnöklésével összesülést tartott; s u»zt a hősi halált halt Kormán;, zóhelye t te s Dr emlékének szentelte, A gyászülésen RakoVszky ivén dr, elnök a következő gyászbeszédet mondotta: - Alig néhány hónapja, hogy ebben a teremben üdvözöltük Vitéz nagybányai Horthy Istvánt korirányzóhelyettossé történt *' ... í^r" Íiögválasztá3a alkalmával s. jJtost gyászülésre gyülekeztünk, ho t ,y hősi halálát elsirassuk, Akkor tele voltunk reménységgel, hittel, bízva nagyrahivatottoágában, most gyász és fájdalom tölti c3/'^:szivünkét, amiért ilyen korán éa ilyen fiatalon kellett hősi halált halnia mindnyájlinkért,.. - /miikor 24 évvel ezelőtt' súlyos csapások sújtották a nemzető t ke restünk oltalmat, védőimet, segítséget a nemzetre zúduló csapások ellen; Viharban népeknek és nemzőtöknek nagy emborok erős lelke ad védelmet, Igy monekültünk mi is a hős magyar tengernagy Horthy Miklós jellemének oltalma alá, az 6 nagyszerű egyénisége, hosi lelke/ kemény magyarsága lott a mi védelmozühk és foAcmolónk; 1 Amiként az ősi nópok hatalmas fák árnyékában építették fel ^jlékukat, mi is ugy építettük fel meg csonkult népünk és nemzetünk hajlékát az ő, .hatalmas lelkének tölgy falkorona ja alá, Az'Ö védelmében sj^r^^ilt a kis hajlékot megőrizni, sőt ki is bővíteni, és sikerült visszaszorozni lelkünk biztonságát és a szobb a jövőbe vetott hit érzését. Az ilyen tölgyfák, amelyek alá hajlékot építenek hosszú életűek szoktak lenni, mégis gondoltunk a jövőre és az Ő jellemének kipróbált fája mollé fiának személyében fiatal tölgyet ültettünk, hogy ÉVja és védolmezze hnjlékunkab, ha a nac-jr fa lo .Velői elsárgulnának, ága letörne, S ekkor jött egy tragiku^illanat, a háború viharában kidőlt a fiatal tölgy s most szemeiriK könnyfátjolán keresztül .bizonytalanul nézünk a jövendőbe, de csak a jövendőbe,, mert a jelenfcen a jé Isten megtartotta a fiu helyett is az Atyát, •Amikor," mint Kormányzóholyettest üdvözöltük az ifjú hőst, azt mondottam: tudem mindig a közérdeket fogja szolgálni saját érdekének önzetlen feláldozásával, Horn'igy értettem, nem igy gondoltam,' ahogy történt. Az életre'gondoltam, ós ; ehelyett közbevágott a halál, azép halál, magyar halál, hősök halála, azoké, akiknek bátorsága példaadó. Emléke tanitás, jellomo példaadás marad, a nemzet részérc; Öröksége, melyet a magyárságre hagyott útmutatás/ hogynn kell a magyarnak élnio és'halnia, hogy nemzete örökre fennmaradjon, - Mély fájdalmunkban forduljunk mcrilllotődött tisztolettel a gyászoló család felé. Az Úristen ovó keze legyen rajtuk, hogy Vigasztalódjanak és bátran tudják visolnl*cazt a fájdalmat;' amelyet oly kegyotlcn ismétlődéssel rövidosoh a családot ért második csapás is,követott. Arra kérjük a jó Istent, hogy a szomorúságnak és a megpróbál tata ónak ezekbon az óráiban Kormányzó Urunk Őfőméltósága akaratának: töretlen orejévol -a jollomónck változatián szilárdságával tudjon Vezetni bennünket továbbra is. Acélos lelke, akadályoktól vissza nom riadó szivo maradjon továbbra is a mi védelmezőnk és oltalmaz ónk, amelynek ^árnyékában továbr. ópitjhctjtik nemzetünk hajlékát; És amikor a jövendőbe vetett reménys'.günk összoomoltán tétova bizonytalansággal nézjühk a jövendőbbe, Őtőle várjuk, hogy a sors csapása golytán felmerült kétségetekben utautat st és irányítást adjon. !-Mi alattvalói hűséggel követni fogjuk szavát ./MOT/J, i M