Magyar Országos Tudósító, 1942. augusztus/2
1942-08-27 [277]
Törvényszéki szerkesztőség: V., Markó-utoa 27. I. 25. Telefonok: 117-29o, 117-296. 1« törvényszéki kiadás. 3udapest, 1942. augusztus 27. / és az egyiket a tűzbe dobta. A NAGYPAPA, A JÁTÉKOS UNOKA ÉS A ROBBANÓGYUTACS ÜGYE A BIRÓSAJ ELoTT. Ez év áprilisában Cs érhát s zent iván község határában lévő legeion kis fiuk játszottak. Az egyik fiu tüzet lakott s amikor a tüz már nagy lánggal égett, a másik fiúcska zsebéből elővett két, robbantáshoz használatos gyutacsot/A tűzben a gyutacs felrobbant, nagy dörrefaés hallatszott s a tüzet rakcTkisfiu szeme körül megsérült, t*. köezelben tartózkodott egy tizennógyéves gulyásfiu, aki a megrémült gyermektől elvette a még nála lévő gyutacsot, a sérült kisfiút pedig orvoshoz vezette. A balesettel kapcsolatosan eljárás indult. Meg álla pitották, hegy a fiúcska nagyap jának, Mezibrádszky József hetvenötéves cipeszmesterüiek és gazdálkodónak: a fiokjáb£ji talált két darab négy centiméter hosszú es husz milliméter átmérőjű, robbantáshoz használatos gyutacsot, azt magához vette, majd később a fcüobe dobta. A királyi ügyészség Mezibrádszky József ellen robbanószer tartáséval elkövetett bűntett és gondatlansággal okozott súlyos testi sértés miatt vádat emslt s az ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék ötöstanácsa Vályi Nagy István dr. táblabíró elnöklettel. - Nem vagyok bűnös, - védekezett az öreg. - En nem e clékszem árra r hogy a suszt^rfiókomban patron lett volna. Meg a szobám mindig zárva volt. Az unokám biztosan ugy találta a patront. Sorban egymásután léptek a ter mbe azok a fiuk, akik a legelőn történt gyermekcsiny szereplői voltak* A szemén megsérült kisfiú tett először vallomást. Valyi Nagy István elnök a magas ermlvényről közvetlenül a fiu elé/ a jegyzői asztalhoz ült s úgy kezdte kérdezni a gyereket. A fiacska /Jöttj7 balkan, de határozottan válaszolt a kérdésekre. - A barátom dobta a tűzbe a patront, - mondta. - Aztán robbant. Fájt a szi-mem, azt mondja az orv^s, hogy ne irjak, ne olvassak nagy h tág, csak ésszel tanuljak az Iskolában. A barátom mondta, hogy a nagypapája fiókjában találta a patrontt Az unoka tett ezután vallomást, de hiába faggatták, nem ismerte el, hogy a nagyapjának a fiókjából vette ki a patronokat, azt mondta: találta. - Ugyan, fiam, - szólt a t.óblablró - olyan nagy tisztesség ért, hogy itt vallomást tehetsz és moBt mást mondsz, mint amit annakidején a barátaidnak? Később a osendőrők előtt is megmondtad, hegy a nagyapái fiókjában találtad a patront. - Ugy találtam, - Ismételte a fiu. A gyér* kok közül a legnagyobb, a tizennégyéves gulyásfiu igy vallott: - Amikor hallottam a robbanást, odaszaladtam, megpofoztam az öreg unokaját es elvettem tőle a patront. Aetah orvoshoz mentánk. A legelőn azt mondta a fiu, hogy a nagyapja fiókjában találta a gyutacsot. Vallomást tett a kisbíró is és még néhány ""• -nu, majd elhangzott a vád- és védőbeszéd. A törvényszék bűnösnek mondta ki llozibradszky Józsefit-robbanószer tartásával alkör eteat vétségben, valamint gondatlansággal okozott súlyos testi sértés vétségében és vezért nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte, de az italét végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. . . , „ . , , - Nagyon szeptn köszönöm az Ítéletet *- mondta vegal az oreg radIvtt. Minthogy- a királyi ügyész is megnyugodott;, az Ítélet jogerőssé vált.