Magyar Országos Tudósító, 1942. augusztus/2
1942-08-16 [277]
Kézirat, ^ M d a « d i k k i a cl a s. Buda-:>cst, IC42. augusztus 16. 3 ^ XXIV. . évf olyam, 218. 03 ámu / AN r „l,L I3TVÍN BSSZ^DS A JÜLIAN Uí.. a^:.G.áN. Folytat.- s 1,/ A nagy tapssal ío.;adott beszéd uten Nagy KárCly, a Magyarok Világszövetségének igazgatója felolvasta az elfoglaltsága miatt távollevő buró Percnyi Zsigmond elnök üzenetét, Böle Kornél szentdomokoarendi szerzetes nagy bőszedben emlékezett meg Julián barátról. Hangoztatta, no y Julián barát .-il.vbe minden külföldi magyarnak példát rontat, 12ö5-l:en indult el h..rom társával "Magna Hungária" na varjainak fellrutu tas„.r a és megtérítésére. Béla király kíséretet és útiköltséget adott a szerzeteseknek. Juliamis az Sthil folyó 'neIlett rátalált a magyar testvérekre, akiknek nyelve magyar volt ós akik jól megértették egymást. Hangoztatta, hogy Julianus mint keresztény, ma yar cs tudós egyforzv-n rendid.vüli jelenség, ^as fegyelmezettsége, széles látóköre, nagy riüveltsége csodálatra msltó, Ó az elai , aki> pozitiv ismereteket hoz kel tről .földrajzi értelemben is, Ö volt o.z elsó, aki eljutott a-titokzatos Azsiahev. A külföldi magyarok élén Julianus szelleme jár. Szobra me szivellendö mementó minden mrgyar szálára, Dr. Németh Kálmán, a hazatelepített bukivinai székelyek lelkésze lelkesítő beszédben tolmácsolta a hazatért székelyek szívből jövő üdvözletét, iüzutan a haz-te. opitett szőkolyek énekkara több bukovinai'dalt aott elő, majd Nagy István, a Nemz3ti Szinház tagja szavalt, A szavalat utan dr. Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter állott fel szólásra es az egybe sereglett közönség nagy figyelme közben mondott ünnepi bestédet, - Julián atyának, a höslelkü domonkosrendi szerzetesnek szobra kinyújtott bronzkr jávai a volgamenti i'Magna Hungária"' felé irányítja tekintetünket, - mondotta többek között a :ainieztor, - ahol mcst a világtörténelem egyik legfcatalmaéabb népi küzdelme dul, amely küzdelem végkop el fogja dönteni Európa, a nyugati civilizáció és vele együtt a magyar nemzet sorsát is. Azt a harcpt, amely a vilag-ot lengbaboritotta, nem mi, az ezen az cldal-on alló nenn.-tek akartuk s annak kitörésében a magyarságot'semmi, de semmi felelősség sem terheli, B katasztrófát azok az országok' szabadították reá avii-gra, amelyek a világháború után nem tudták, vagy akarták az igazi békét megteremteni, nert ezt a békét nem az igazságra, - hanem a durva elnyomásra épitették fel, • - A magyar nemzet résztvesz az uj Európáért'folyo mérkőzésben, ' a. elyet a földrész öntudatos nemzetei a maguk elemi életfeltételeiért ós népi eletük biztonságáért folytatnak. A mi r.ószvétalürik <i» legtisztább erkölcsi indokokkal alátámasztott részvétel: mi nem támadó, de védekező harcot folytatunk, nem törünk hódit ás ra, nem" aka»*uic más népek földjét és javait, egyesegyedül honi földünk épséget, r...... * nemzetünk élet jogát és létünk biztonságát akarjuk, amelyet a nyugati • hatalmak 1916 óta megtagadtak tőlünk: nmt pedig ki ak-.rták szolgáltatni a vörös rémuralomnak.. Srről a mindent elsöpörni és ma,., som dLal-cfni akaró marxista áradatról XI. Pius pápa az egyik enéiklikájábaji azt irta, ' hogy győzelme következtében elpusztulna minden, ami le Ikiis mer emunknak, szivünknek kedveB, a műveltség, a csalid, a no szentsége, ' az állam, a szent ereklyék és szentelt tárgyak, egyháziak, • világiak, 8.S Öregség, a sir és a méltóság, a tudomány, a tisztaság, ez mind-mind elpusztul a legborzalmasabb éa légbec'stelenebb módon ebben a soha nem latottf féktelen áradatban, melyet hihetetlen vaö és hihetetlen kegye len erek mozgatnak. '/Folyt.kcv./ .
