Magyar Országos Tudósító, 1942. június/2
1942-06-25 [273]
BARCZAY JÁNOS ÜMSEnVSÁR NAGX ZUfc-Ztoi A FALUS Z ÖVE TG ÉG NA&YV.tíADI GA2^KC1KHE5SZU3AN A Falu Szövetség nagyváradon, a re forr.átus kultúrházban gazda- és szövetkezeti kongresszust rendező tt, amelyen Bihar vármogye 260 községéből közel SOOC kisgazda vett részt, Kogjolontok a kongressszttson Bárczay János földmivelenügyi államtitkai', Oziffra"Kálmán dr, ée Hlatky Endre dr, főispánok, vitéz Nadányi János alispán, dr.Soós István. Nagyvárad polgármester^, Czermann Antal, Bodnár Sándor és fratzkd J&lamér dPiorazággyülesi képviselők, Nadányi Pál felsőházi tag, Papp Szász Lajos, az Erdélyi Párt megyei elnöke éa a Falu Szövetség részéről Kéyor János titkos tanácsos, elnök, Szekeres Lászlé gazdasági főtanácsos, ü,v,igazgató, Maycr Emil fótitkár. Képviseltetto magát a kongresszuson az 0KH», a Futura, a Hangya, s az összes gazdaérdekoltségek is, Mayer János ny # f01dmivclósügyi miniszter beszédében megemlékező tt a nagy királyról, Szent Lászlóról, akinek szontté avatását a közelmúltban ünnepelté az ország* A megjelentek viharos ünneplése közben mély hódolattal emlékezett meg a Koanaányzó ur hetvennegyedik születésnapjáról, majd büszke szeretettől köszöntötte a fronton küzdő hős magyar honvédokét. Rendkívüli idők ózok a sorsdöntő napok - úgymond - amelyekben összegyűlt a gazdatársadalom, hogy a legidőszerűbb kérdéseit megvitassa és megboazeljö a megoldásra varó problémákat, A Falu Szövetség az erez ígszérifo rendezett kongresszusokat nem panasznapoknak szánja, hiszen méltatlan lcr.no a mai időkhöz a céltalan kosorf ésok éa r fölösleges panaszkodás ok rendszeresítése, A magyar falvak s tanyák népe nem panaszkodik, nerc. hánytorgatja fel, hogy minden idők minden' háborújában ő hozza mog a legnagyobb áldozatokat, íal vak nópo kitart, mert a nemzőt jövő sorsa függ attól,hogy a jelenlegi világégésben hogyan állja meg a helyét, "Minden áldozatvállalás - fojoZto be viharos helyeslés közben beszédét az elnök - zökkenő nélküli termelés toljositóse, a harctéri vitézség éci az itthoni munka, d szövetkézé" és a társadalmi szervezkedés hiábavaló lenne, ha a történelem előőt felelőé kormányzatunk eltűrné, hogy az ország rendjét, nyugalmát'és főként egységét bármilyen szélsős égős oldalról ±t> /es*élycztcssék, A lelkes helyo ölés sej. fogadott beszéd után . •": ': Oziffra Kálmán dr •főispán üdvözölte a kongresszust, a hangoztatta, hogy a magyar he.zc épületének logerősobb és legbiztosabb tartóoszlopa a gazda- ós a földmives tárnadalom, A jelenlegi háború sorsa és kimenetele mezőgazdáink'munkájától, józan türelmétől és egyre fokozódó áldozatkészségétől függ, Merállapította, hogy a nagy kötelességek megnövekedésével a magyar gazda állampolgári felelőssége is nő, s annak a meggyőzőé ősének adott ki-fej esést,hogy a mása sorsának hordozója a magyar gazda. Ezután általánoe figyelem között Bárczay János földmive lés ügyi államtitkár ee^lkedett szóíáerr és mondott nagyvonalú beszédet. Lassan i:omár két éve lesz a visszatérés felejthetetlen pillanaténak - mondotta -- annak a pillanatnak, amikor a határ nom volt már többé hátér/ hanem csak egy gyászos emlékű-tilalomfa, amit idegoh kéz ültetett a számára mindig idegen talajba. Kidőlt ez a soroeipé.. mert fája nem az erdélyi he.v.sokban termett, mert í : ját nem magyar föld. növelte, • e. rt sorompóvá nem magyar kéz áosolta* Kidőltek a határoszlo'psk, mert ez a föld minőig magyar volt, mert* mi magyarok ve re jtékeztüak, a ka kellett vérez tünk, érte ezer évig.Nem véI lotlen az. hogy mi alkottunk itt ezer évig mindig államot nagy | feladat volt ox. küldőtés, hogy bástyája legyünk Nyugatnak és kardja I a kereszté: ay kai túránakés civilizációnak. , /folyt, kövi/
