Magyar Országos Tudósító, 1942. június/2

1942-06-26 [273]

N u p i r o n d: 1942, június 27-én, s eoiibetonj Róm.kattLószló.Görgk tolikuai Sámaari.- *>*tfu>«tuas^ LÍBZIÓ.- Középourópai idŐsz raitás szerint öudapsB'Co-n. a nap kel 4 *e»a 4* r**rekGr

v »yu-szik 20 óra 45 perekor, a hold kel 19 óra 26 porckor, nyugszik Ö ór^^A *~rcUir»-/i^/~-- - PíVAROS S2uHDY KÁROLY P0IOÍRJGST3R TAlTüTiáÁNYA NAGY-BUDuJEST MEGALKOTÁSÁRÓL, Talán éppen ebben az évben van 50 esztendeje, hogy NagyBudapest gondolata felvetődött és azóta is állandóan napirenden van. Az eleő világhábo**-** a trianoni országcsonkitás nélkül Nasy-Budapest már régen megalakult W>1M, Aj»i2a>r a. trianoni béke szerzésű Kioce»onkitotta az országot, hoeszu iáőr© 3*&er-ült a napireadiól a kömyé"Sa«e3 kibévltendő Nagy-Budapest terve, «ert~ jog^&a, i^vuít fel *a az a££oókuo*v, ^-Jb«<js>"g' **M*B\a*Q2<tvágnak túlzott méretű fővárosa lenne, ha a Budapesttel ^afbeópűlt és'az élet minden vonatkozásában együttes ütemű környéket a fővároshoz csatolnák, A hivatalos kezdeményező lépést Nagv-Budapost ^ogalakulása érdekében Postvármegye tette meg /. . még löOl-bon, Az ogykoru lapok már okkor ugy irnak a Nagy-"udapaet mogalakulásáról, mint évtizedes problémáról. Az ország megnagyobbodása ismét olőtérbe hozta ezt a nagyfontosságú kérdést, foglalkozik volc a városok legfőbb folügyolőhatósága, a bolügyminisztcrium, tárgyalják évok óta különböző érdekképviselő tokben, a főváros idoi költségvetési vitájában pedig Pctrovácz Gyula fölsorolva S^zondy Károly polgárraostor eddigi alkotásait, az egész törvényhatóság helyeslésétől Ideérve, felszólította a polgármestert, hogy sikeres alkotásainak sorát !:oronázza mog egy még nagyobbá alkotással; ^agy-BuAapost mogalukulásának előkészítésével, Közben az élet már lassan kialakította Nagy-Budapestet, Közegészségügyi, közoktatási, gazdasási és sok tekintőtbon közigazgatási szempontból is már közös hat°aágok dolgoznak. JT Szendy Aároly polgármester most érdekes tanulmányt irt * agy-Budapest mogalkotácának olőfolt'teleiről La lehetősesőiről. Tanulmányában fölsorakoztatja a történeti előzményeket, a logkitünőbb forrásaunkái: alapján bemutatja, hogyan alakult ki, mint nagyváros Paris, Boriin és 3

ócs, majd a hivatalos - tehát nem nyilvánosság olé való - adatok értékes csoportosításával mutatja ki, hogy mit jelent Nagy-Budapest magalakulása, milyen áldozatokat kell hoznia.a nagy eél érdokébon az államnak, a fővároanakn, a vármegyének és az egyesítés szempontjából számításba jövő pestkörnyéki megyei városoknak, illotvo községeknek. Ha a fővárosi közmunkák tanácsának miiködésít körét veszik alapul, összesen 25 város, illotvo község bxsnno róazt "agy-Budapest*kialakulásában, A városok ozeki Budafok, ^ispest, ostazontorssébot,' FoatszontlőrJLnc, Rákospalota és Újpest, a községek pedig: Albertfalva. Békásmegyer, Budakoszi. Budatétény, " Cinkota, Gsopol, Hátyásföld, Nagytétény, Posthidogkut, p

csts£ontimro, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliect, Rákosszentmihály, Sashalom, Sorok/íblyt,köv./ ..//. tj