Magyar Országos Tudósító, 1942. június/1

1942-06-11 [272]

/Hóman Bálint beszéde a Történelmi Társulat közgyűlésén. Eolyt«l./ - A tudomány és különösképpen o történettudomány természetszerűen hatása alatt áll a kor egyetemes eszme világán ok* Ismeretanyaga, tartalma, célkitűzései bővülnek, szelleme, szempontjai a velük módszerül is módosulnék a kor érdeklődósének irányához éa eszmei törekvéseinek tartalmához képest. A tudósoknak ia szemük előtt kell tartaniok a politikai ós társadalmi életben irányadó eszméket és törekvéseket. A tudoinány művelésében érvényositeniök kell a felmerült uj értékes szempontokat. Az uj szellem, cz uj szempontok, az uj módszer azonban korántsemjelenthetik a régiek teljes elejtését, a folytonosság megszakítását. Elhanyagolt, avagy mellőzött kutatási területek feltárásáért nem áldozhatjuk fel a régóta tikereson munkált területek továbbmüvelósót)* Más nemzetek tudományában netán kik^szokos fordulópontot jelölő célkitűzéseket, szempontokat, módszereket nem ültethetünk át kritika nélkül a magyar tudomány tDiájába. A biológiai ós geopolitikai tényezők működésének fokozottabb figyelembevétele mellett sem hanyugolghatjuk el a szellemi ós erkölcsi törtónétformáló tényezők működésének további vizsgálatát. A népiségtörténet, helyesebben nóptörtónet szempontjainak érvényesítése nem lehet kizárólagos, semmiesetre sem járhat együtt, a nemzettört éne ti és államtörtóneti szempontok irányító szerepének megtagadásával, aminthogy például a szellemtörténeti módszer ós szempontok alkalmazása üem jelentette a megelőző korszakban; uralkodó materiális szempontoknak teljes mellőzését. A tudomány haladásának, a tudományos munka eredményességének fontos előfeltétele a folytonosság. Bármily tetszetős és politikai értelemben népszerű jelszavakórt sem vethetjük el magunktól a tudomány művelésében kipróbált es bevált szempontokat és módszerokot s különösképpen óvakodnunk kell a tudomány sajátos nemzeti szempontjainak ós célkitűzéseinek elhanyagolásától. Többször elmondottam már, hogy — meggyőződésem szerint - a tudomány éppúgy, mint e művészet vog^ általában a kultúra nemzetközi, mert eredményei az egész emberiség tulajdonába tartoznak, de ez a nemzetközi tudomány a nemzeti tudományok különálló, individumainak összetétele, aminthogy a nemzeti tudomány is a imdóeck egyéni munkásságának eredője. A tudománynak ezt a nemzeti jellegét, ami egyben a faji vérmérséklet és jellem, a népi életszemlélet ós gondolkodásmód, a nemzeti eszmevilág és műveltség kifejezője, nemcsak a nemzeti művelődés, honom cz egyetemes művelődés érdekében is meg k-Al őriznünk. •w Épp Így rogaszkodnunk kell azokhoz az erkölcsi elvekhez, amelyeket a magyar tudomány művelői mindénkor szemük előtt tartottak. A tudomány anyaga, tartalma, szempontjai, célkitűzései és módszerei változhatnak, de a tudományos munkát irányító erkölcoi szemlélet ellendő kell, hogy legyen. Az attűl való eltérés a tudomány csődjéhez vezethet. A magyar történettudomány művelői is ragaszkodnak ahhoz o minden Idegen - akár politikai, akár egyéni - szeaponttól mentes tisztult erkölcsi felfogáshoz, melyet elődei e ml magunk is mindenkor vallottunk s amoly erkölcsi felfogásnak tisztelete adta meg létalapját 75 esztendős társulatunk működésének is. A mahiezWype.lnfik; J hosszasan ünnepelte a közgyűlés közönsége, majd dr. Deér Jóroef""Tg-'^vtóvál-.teúmányi tag tartott előadást "III.Ottó császár és Magyarország" cimmel. Ezt követően a közgyűlés megválasztotta a tiszteleti tagokat, betöltötte az igazgctóválosztmányban megüresedett hwlyeket, végül elfogadta a főtitkári jelentest, a zárszámadást és a jövő évi költségvetést. /MOT/J. A