Magyar Országos Tudósító, 1942. május/2
1942-05-22 [271]
»U 0 S*A., JAPÁN; ANGLIA" A Magyar-Német Társaság meghívására csütörtökön este az Országház delegációs termőben Franz I, würzburgi egyetemi tanár tartott előadást *ff*S«A«; Japán, Angii a" cinnel. Az előadás iránt rendkivül nagy érdeklődés nyilvánult meg és azon német részről részt vettek Dietrioh von Jagow budapesti német követ és Geheimrat#» Wolff a "budapesti német követség sajtófőnöke, a külügyminisztériumot „ Zllahy-Sebes Jenő, miniszteri titkár, helyettes sajtófőnök, a kultuszminisztériumot pedig Stolpa József államtitkár képviselték. Rajiak kívül igen nagyszámú és előkelő közönség töltdte meg zsúfolásig a delegációs termet. Az elnöki emelvényen báré Feilitzsch Berhtold a Magyar-Nómot Társaság társelnöke, Kibédi-Varga Sándor, egyeteni ny, o.rk.tanár, f Társaság főtitkára és Huszovszky Lajos, országgyűlési képviselő, a drsaság főügyésze, foglaltak helyet. ^ Az ülést az elnöklő Feilitzsch Bef&hold báró nyitotta meg, előbb magyarul, majd néaet nyelven mutatta be a megjelenteknek az illusztris előadót, méltatva tudoaányos munkásságát, majd felkérte őt nagy érdeklődéssel várt előadásának Megtartására, Franz E. prof ess sor mindenekelőtt a Csendé s-Ooeán-tér politikai színpadát irta le, majd rámutatott azokra a motívumokra, anolyek az-USA, Japán, Anglia és Oroszország e térért vívott küzdelmét jellemzik. A tulajdonképpeni tárgyalást az angolok, amerikaiak és oroszok megtelepedésével kezdte, Kínában és Kina körül, A mozgatóerők'itt 1./ a nagyhatalmaknak terjeszkedésre irányuló hatalmi törekvése, 2*/ az erősen szaporodó japán nép térhiánya, 3./ Kina gyengesége, amely - és ez minden összeomló birodalom esetében észlelhető - odacsábítja prédájához a nagyhatalmakat, /:Összevethető a régi Törökországgal Előázsiában:/ Japánnak helyzeténél, népi jelle\ énéi, számbeli e re jenéi és egységénél fogva itt különleges szerep jutott. A továbbiakben az előadó figyeleméi kisérte, hogy a nevezett nagy hat almák között hogyan folyt le ez a küzdelem az 1894-95.-1 kinai-japán háborútól kezdve, az 1902Aben kötött angol-japán szövetségnek, az 1904.-05,-1 oroszajapán háborúnak, Japán számára óriási nyereséget jelentő világháborúnak, a súlyos visszahatásnak, a leszerelési konferenciának története napjainkig. Különösen behatóan foglalkozott az előadó a harcnak fejlődéstörténetével Mandzsúria megszállása óta /:1931-33.:/ és a nagy hatalmaknak egymáshoz való viszonyával, amint ez az uj kinai-japán háború, tehát 1937» éta alakult, majd . Chiang-Kai-Chek személyiségével éa a nagy hat álnoknak játékával - e keletázsiai küzdelemben. Az előadás befejező részében a nagyhatalmak küzdelméről emlékezett meg a világháború kezdetétől fogva és arról, hogy az 1939-40,-1 évek folyamán uilyon uj tényezők érvényesítették hatásukat minden rósatvevőro nézve. Különösen hangsúlyozta 1940. tavaszának eseményeit, az utolsó japán-amerikai tárgyalásokat 1941. őszén, majd nagy vonalakban vázolta a jelenlegi világpolitikai helyzet jelentőségét az indiaicsendeséoeáni térre. A rendkívül értékes előadást az elnök köszönte meg Franz professzornak, akit a megjelentek melegen ünnepeltek. A továbbiakban a társaság zárt rendkivüli tisztújító közgyűlést, ezt követően pedig gazgató tanácsi ülést tartott. Este a Hungáráawszállóban szükkörü vacsorát rendeztek a neves előadó tisztelj tére./MOT/J,
