Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2

1942-02-25 [269]

AZ ORVOSI PÁL;JA TANULMÁNYI KÉRDÉSE, A Budapesti °rvosok Szövetsége és a MOOSZ pénztárorvosi szakosztálya, inint ismeretes, a budapesti orvosi kar, illetve altalaján a magyar orvos helyzetének megvilágítására, előadássorozatot rendez*[edden este dr, Simon Béla egyetemi m, tanár tartott nagy érdeklődéssel cisért előadást " Az orvosi pálya tanulmányi kérdése" cinnel• Az előadóülést Melly József dr. egyetemi m, tanár nyitotta, leg .s elnöki bevezetőjében vázpltíj. c± budapesti orvosok helyzetét. Rámuta"otfc azokra a nehézségekre, »^, lg • • - .:• amelyekkel a budapesti orvosi kar még ma is küzűL bár ic'éiQeégtelén, hogy az orvosi rend régi kiánságai közül többet megvalósitottak. Az orvosok jelentékeny tömegének izonban a közelmúltban végrehajtott rendelkezések nem jelentettek semmi • rönnyitést. Ezek helyzetének javítása még a jövő feladatai közé tartozik, lámutatott arra, hogy a budapesti orvosoknak még mindig 7,5 $-a albérlő. Íz a szám egymagában is igen jellemzi az orvosrend nehézségeit, Dr, Simon Béla egyetemi magántanár előadásában hangoztatta, íogy Magyarország egészségügyi statisztikája sajnos igen szoMöru képet íyujt és nem áll arányban azzal az előkelő pozicióval, bneiyet Magyarország kulturális szempontból a népek közösségében betölt. Ennek oka, hogy íincs elegendő orvos és ázok az orvosok, akik rendelkezésére állanak az- ö•észségügyi igazgatásnak, önhibájukon kivül nem rendelkeznek-azzal a fel:észültséggel, amely egy általános gyakorlatot folytató orvostól joggal elvárható. Az előadó ennek okát kizárólag a jelenlegi orvosképzés hibájában találja, Kétezer megkérdezett általános gyakorlatot folytató orvostól" 'eérkezett válaszok statisztikai feldolgozása elrettentő képét adja annak, íogy milyen sok azoknak a legprimitívebb, mindennapi beavatkozásoknak a ••* jzáma, melyeket az orvos egyetemi tanulmányai alatt nomcsak, hogy nem vég.ett, de még csak nem is látott. Ugyanezen kérdőivoken gyakorló orvosok L legnagyobb őszinteséggel tárják fel, hogy milyen hiányokat tapasztaltak iz egyetemi oktatás alatt és megszívlelendő tanácsokat adnak a tantorv és i tanitási módozat megváltoztatására. Ezek a kérdőivek alátámasztották azt, íogy a Budapesti Orvosszövetség helyes vágányokon járt eddig az orvosképzés reformjának ügyébén. Rövid a hat egyetemi év. Minthogy pedig a hat év •ovábbi kiterjesztése, legalábbis hazánkban gazdasági okokból ez idő szeműit lehetetlen, kézenfekvő a másik megoldás: a tanitási napok szaporitanlók^ "legalább olyan mértékre, mint a-középiskolákban. Ez gyakorlatilag ' ' >0 56-03 tanitási többletet jelentene, A másik nehézségek a tanerők hiánya, fogyóbb egyetemeken lehetetlen az előadó professzornak azt a közvetlen kenaktust megtalálni a hallgatósággal, amely pedig kívánatos volna, különösen a gyakorlati oktatás szempontjából. Ez a hiány könnyen pótolható, ha a ahársogédeket, adjunktusokat, magántanárokat és rondkivüli tanárokat in;enzivebben ka^pcsolnák bele a gyakorlati tanításba, Nélkülözhetőtlonnek átszik a tantervbe való sürgős felvételre axz orr, - torok, - gégészet,, a kilészet, az urológia, a fogászait, az ortopédia, mely mindmegannyi gya>rlati tárgy s az ezek körébe vágó beavatkozások, különösen a falusi gya-• cerlatban, mudennagosak* A Budapesti Orvosszövetség tehát az orvosképzés •cformjának kiinduló pontjaként a következő követelményeket állit ja fel: ../a z orvosi fakultásra való felvétel megfelelő sz£,l$kció alapján-történ-' jók, 2,/ A szorgalmi idő állapittass ék meg oly módon, hogy az eddigi 12o-13o anulmányi nap holyott a kétfélóv legalább 2oo tanulmányi napot tartalmazzon, 3,/ Az egyetemi rondkivüli tanárok, magántanárok és tanársegédeknek .egalább gyakorlati és klinikai tárgykörökben tétessék kötelezővé a gyakorati oktatásban való, tevőleges rész vétől. Az előadást nagy éljonzéssel ós tapssal fogadták és ahhoz