Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2
1942-02-15 [269]
AZ EL T iE BETEGSÉG HATÁRAN LW8 VÁDLOTT FEGYHÁZBÜNTETÉSE. Vastag daróc rabruhában kisérték a Budapesti tábla itélötanácsa elé Wirtschafter János Rajmond, foglalkozásáélküli egyént, aki ellen gyilkosság bűntettének kisérlete és zsarolás miatt indult meg az eljárás. E bűncselekményeket aszal követte el, hogy l94o április 15-én előre megfontolt szándékkal gyilkos merényletet követett el unokatestvére, Molnár Tibor kereskedő ellen. A?,ért sasánta magát e bűncselekmény re, mert korábban tizezer pengőt akart kizsarolni súlyos fenyegetésekkel rokonaitól és ezzel a pénzzel Algirba akart utazni, hogy ott könyvkereskedést létesitsen. De mert a pénzt nem kapta meg, ?zért elhatározta,hogy megöli Molnár Tibort, Vás'rolt egy baltát, azt élesre köszörültette és napokon át lesett áldozatára, A Dohány-utca 84 számú hák lépcsőházában találkozott vele és szó nélkül leütötte rokonát, aki ezorihan birokra kelt a merénylővel és a házbeliek segítségével ártalmatlanná tették a gy^ilkos merénylőt. Ez a tényállás büntetőjogilag egyszerű, problémámént.' Jt A bűnügy előbírálását ettől függetlenül annak cz elcöntúse nenozitette, hogy a vádlott elmebetgg-e vagy csak szimuláns. Egész sereg elmeés idegorvos foglalkozott a különös, furcsa magatartású, hol zagyva beszédű, hol pedig csökönyösen hallgató vádlottal, A törvényszék előtti főtárgyaláson Wirtsohafter beszélő hangulatban volt. Csak ugy ömlött a szájáról a szó. Ilyeneket mondott: "Igen, előre megfontolt szándékkal akartam megölni Tibort, mert nem adott pénzt. Nem lett volna kár érte. A gyilkosság különben se bűn, mert azzal csak az illető szenvedése szűnik meg. Molnár Tibornak nem is kell élni, mert zsidó. Tipusa annak a pénzsóvár embernek; aki miatt én és annyi sok más nem tud érvénye sülni «Molnár Tibor miatt hozták a zsidótörvényt, mert ő Q féktelenül feltörő zsidóság tipikus képviselője. Különben én el vagyok átkozva. Nem törődöm azzal, hogy minek tartanak, bolondkak, vagy gonosztevőnek, Én iró vagyok. Mellékes, I>,gy öt esztendőre vagy tizre itélnek-e el, mert előttem még hosszú ut áll, párezer év uj é- uj inkarnációkban." Természetes, hogy a birl,ág elrendelte a vádlott elmebeli állapotának törvényszéki orvosokkal való megvizsgálását. A eaakértök nem voltak egy véleményen. Volt közöttük, aki Wirtschaftert köz- Os önveszélyes elmebetegnek mondta, a másik orvosszakértő szimulánsnak tartotta ée a legtöbben azt állították, hogy a vádlott súlyosan pszihopátiás egyén, az elmebetegség határén áll, eil-iek épp ezért elhatározási képessége büntetőjogilag erősen korlátozott. A második főtárgyalás! napon ugyancsak beszédes hangulata volt, de most már csak németül felelt a föltett kérdésekre. "Elhatároztam, - mondotta - hogy elfelejtek magyarul és most már egy szót se tudok magyar nyelven" Egyébként a bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a vádlott háromszor követett el öngyilkossági kísérletet. Először Parisban. Egy hires színésznő fényképébe szeretett bele, majd felkutatja a müvésznCt, aki elutasította. Még aznap megmérgezte magát. Másodszor és harmadszor is egés,,en jelentéktelen dolgok miatt akart az élettől megválni, A törvényszék végül is bűnösnek mondotta ki a vádlottat és ötévi ér- egyhónapi fegyházra x telte. A tábla előtt dr. Ruber József elnöklete mellett tárgyalták ezt az ügyet. Időközben beszereznék az igazságügyi orvosi tanács ftlülvéleményét, amely szerint ^ a vádlott nem elmebeteg, de aksrE.telhatározási képessége súlyosan korlátozott- Vitéz Széchy István dr. kir. ~ fő ügy észhelyet ses és dr'. Balassa györgy védő felszólnlása után a tábla a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Az Ítélet nem jogerős: /ívIOT/ Q,
