Magyar Országos Tudósító, 1941. december/2

1941-12-16 [267]

- Az idegen megszállás idején a gabonatermelés fokozására helyezték a súlyt és elhanyagolták a Kis alföld állattenyésztését, amely azelőtt különösen a kisebb gazdák bevételének egyik fő forrása volt. Emellett a prágai piacon a jobb szarvasmarha nem értékesült megfelelően; ami szintén hozzájárult a minőség hanyatlásához. A KJS alföld állatte­nyésztésének fejlesztését egyik fontos feladatomnak tekintem.. Eddig ki­osztottunk az itteni gazdák között 2500 üszőt, 800 tehenet, 500 mangali­ca kocát, és a köztenyésztésben a silány apaállatokat mind kicseréltük, Az apaállatistállók építése folyama.tban van. Galantán keltető központot állítottunk fel és a Hanzát támogatjuk szövetkezeti barmfitelep létesí­tésében. A volt Felvidéki Párt komaromi barmfitelepét átvettük és nagy­szabásuan kifejlesztjük. A jövő évben külön támogatást nyújtok a kis­alföldi á^rmegyeknek, hogy a törvényhatósági apaállatokat beszerezhessék. Az állattenyésztő mintaközségek számát a kisalföldön 50-ről 100-ra emelem ^működésüket kiterjesztem a takarménytermelés fejlesztésére is. - Az eddigiekben vázoltam néhány fontosabb célkitűzésemet, hogy lássák a Kisalföld gazdáinak sorsát a legjobb akarattal, őszintén szivemen viselem. Tudom, vannak még más égető problémák is, ilyen az ár­kérdés és a közellátás kérdése. Ezekről bővebben nem kívánok nyilatkoz­ni, hiszen tudhatják, hogy azokat végeredményben nem is én intézem, de egyben legyenek meggyőződve, hogy ezekben a kérdésekben is szolgálni igyek­szem a magyar mezőgazdaság és az egész ország jól felfogott érdekét. - N e feledjók el kedves gazdatársaim, hogy rendkívüli idő­ket élünk és ilyenkor a nemzet minden tagjának áldozatokat kell vállalnia, tehát nekünk gazdáknak is. Itt átmenetről v?.n szó, amelynek próbáját de­rekasan ki kell állani abbanaa tudatban, hogy a pröbatételnek meglesz a jutalma. Komárom ősi falai arra tanitanak bennünket, hogy a küzdelem, amit férfiasan vivunk sohasem hiábavaló es az apák önfeláldozása az utó­dok jobb jövőjét biztosítja. Hiszem, hogy azt a joteb jövőt a kisalföldi gazdák is ki akarják h..rcolni azzal a kemény kitartással, ami becsületet szerzett jaekik a közelmúlt megpróbáltatásai közepette és azzal a munká­val és szorgalommal, amely nekik kiváló helyet biztosit ma az ország gaz­datár s adalmában. A miniszter bejelentéseit hosszantartó lelkes ünnepléssel fogadta a gyűlés közönsége. /Folyt.köv./ HÍREK KOLOZSVÁR ELSő MAGYAR NYARÁNAK IDE GENF CR GALMA. Horváth ^lek, az OMIH kolozsvári kirendeltségének vezetője most hozta nyilvánosságra Kolozsvár első magyar idegenforgalmi statisztikáját. Az adótok igazolják, hogy Ko­lozsvár Ősi kultúrája, történeti és művészeti emlékei, valamint a nép­rajxllag nagyértékü Kalotaszeg szomszédsága az ország egyik legjelentő­sebb idegenforgalmi értékét jelentik. A háborús helyzet és a nehéz közle­kedési viszonyok ellenére meglepő adatokat mutat Kolozsvár idegenforgalmi statisztikája. Az elmúlt nyáron m..justól szeptemberei összesen 23.25S idegen kereste fel Kolozsvárt és közülük 396 volt a külföldi. Az idegenek összesen 52.764 éjszakát töltöttek a városban, legnagyobb forgalma augusz­tus hónapnak volt, amikor 6149 vendég, 21.322 éjszakát töltött a vaus­ban. A legtöbb külföldi m'jusban járt Kolozsvárott, 115-^en, a legkevesebb i augusztusban 31-en. A 39« külföldi közül 2C0 volt német, de voltak köztük í japánok, olaszok, brazilok, finnek, angolok, franciák, belgák, svédek, i törökök, szlovákok, svájciak, lengyelsk, bolgárok és szerbek iő. Az ide­Wenak kb. 1,100.000 pengőt költöttek Kolozsvárott. /M0T/Sy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom