Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-01 [266]

BAH/JHAI LIPÓT ELŐADÁSA A PARTHENON KÖZGYŰLÉSÉN. A Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete, a Parthenon, vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését a Tudományos Akad.-,nián. A közgyűlésen megjelentek Anna es Magdolna királyi, hercegnők, a kultuszminisztérium képviseletében Stolpa József államtitkár, gróf Eszterházy Móric, gróf Bethlen Istvánné, gróf Zichy Rafaclné, Komis Gyula, Walko Lajos, Radvánszky Albert báró, Vladár Gábor és Jakabb Oszkár titkos tanácsosok,gróf Cs»koni.es Iván és Gömöry Le?.ml László rk.követ és meghatalmazott miniszterek, vitéz Bóldy Alajos Hitéhornagy, Egry Aurél felsőházi tag,Quandt Richárd, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Baranyai Jusztin és Moravcsik Gyula egyetemi tanárok, Stuhlmann Patrik, Kemenés Illés és Brisits Frigyes tankerületi királyi főigazgatók, Illyés Gyula, Keresztury DezSŐ, ííárai Sándor és sokan mások a magyar irodalom és közélet előkelő.ságei közül. Baranyai Lipót titkos tanácsos elnökölt a közgyűlésen és megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg Babits Mihályról, akinek utolsó müve a Parthcnon részért készült :. Cedipus-f'orditás volt. Ismertette a Parthenon pro.grammját, majd a jövő magyar nemzedék iránti felelősség kérdésév 1 foglalkozott, aminek alapvető tétele a nevelés. A nev->.lói szándékok ellentétesek és az ellentétek mögött világnézeti különbség lappang. Az emberi érdeklődést már az iskola padjaiban másmás irányba szeretné ht-jlitani a humanist? és a naturalista pedagógus. Különbség köztük nemes aic az irányban van - miután az egyik az eszmény, a másik a valóság felé fordul - hanem a száriaekban is, amellyel a világ és az emberi?ég javait felhasználnák. Az egyik az önzetlen homo Listoricus, a másik a homo ooconomicus. Az evolúcióval szemben - nmely az állati fajnak kiváltsága - az emberi szellem a történelmi formákra igényes, amelyekben azután egyéniségét és ujst teremtő képességeit bátran és szabadon kibonthatja., De énhez szükség van hagyományra és értéktudatra, amelyek az embert a történet teremtő tagjává avatják.. Lehet, . hogy depresszióba kerül néha mindazon értek, amely az egyéneket és népeket a történet szintjére emelhetné, áe a szellemnek ez a depressziója éppen a történelem tanúsága szerint sjhasem tart örökké. Az a nemzet szemlélet, amelyet humanista hagyományon például Bottai hirdet Olaszországban, i-civáltképot: alkalmas arra, hogy a magunkfajta kisebb népeknek az önbecsülés lehetőségét és egyszersmind az önbecsülés alapját,^ teremtő szellemi igényességét is biztosítsa. Csak az a nemzet eres, amelynek fiai erre a szellemi erőkifejtésre képesek, s az ut, amely az embert erre ráneveli, a humanista műveltségen alapuló nemzeti öntudat és nemzeti önismeret. Ia< énhez nem elégséges a térgyi' isme re*;>k tömege, ha hiányzik a nemzát fiaiból az a magasabb készség, hogy a kivülról rárakódó ismeretekot és állsndo benyomásokat olyan összefüggő egységbe tudja elrendezni, amelyben önmagé helyzetét az erkölcs, az áttekinthetőséget pedig a szellem biztosítja. Enuek a készségnek első edző és fejlesztő helye az iskola., a gimnázium* Enrmk feladatát már Széchenyi István is abban határozta meg, hogy megadja a szakembereknek és közhivatálnokoknak azt a humanisztikus alapot" amelyet egyedül az általános szellomképzés, illetőleg a klasszikái tanulmányok biztosíthatnak. A nagy figyel,mmiel hallgatott elnöki megnyitó után Cttlik György felsőházi tag tartott előadást, s abban példákkal világította meg a müveit umber kj.pcsol-tait a két ókori nyelv nyújtotta tanulmányokkal és szellemi élvezőtekkel.. k közgyűlés ezután a tárgysorozaton szereplő folyó ügyeket tárgyalta le. /MOT/B.