Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-11 [266]

SZLCHENYI ISTVÁN EMLÉKÉNEK SZENTELTE EZÉVI KÖZGYŰLÉSÉT A MAGYARORSZÁGI SDV:?T KEZETEK SZÖT8ETSÉOE. A Szövetkezetek érdekképviseleti intézménye, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége most tartotta közgyűlését Sohandl Károly dr, szövetségi elnök elnökléeével. A közgyűlésen az egyes minisztériumok kiküafeöttei, a törvényhozás tagjai, valamint a szövetség alapitó és rendes tagjai sorába tartozó szövetkezeti központok és egyéb vezető szövetkezeti intézetek képviselői vettek részt. Sohandl Károly elnöki megnyitójában az ország többszöri területgyarapodásáról emlékezett meg, rámutatva arra, hogy külpolitikai megfontolások, amelye^ a még idegen Impérium alatt élő magyarság védelmét célozzák, arra késztettek a kormányt, hogy a szövetkezeti mozgalom hérobu előtti egységének visszaállításától eltekintsen, Ennek ellenére az elszakított terű* letek visszatérése nagy erőgyarapodást jelent szövetkezeti szempontból, is. Különös örömmel köszöntötte a visszatért bácakai és muraközi szövetkezeteket, majd hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szolidáris egyií$t» működésére ma ^gyobb szükség van, mint valaha, A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége működésének egyik legnagyobb eredménye az, hogy a* országos szövetkezeti intézmények összefogásának további kiépítését érte el. Az agrárszövetkezeti központoK éa a PaluszSvetség megegyezése korszakalkotó jelentőségű a magyar agrármozgalom történetében, mer* a falusi szövetkezetekben tömörült többmilliós tábor élő valósággá t^» te a falcul polgántég szervezettségét. - A magyar gazdasági élet jelenlegi átalakulási folyamatában gyakran hallunk olyan tetszetős je l»zavakat jr mondott a *»hogy a szövetkezetok már megtették kötelességüket'és adják át fokozatosan helyüket a feltörő uj gazdasági alanyoknak. Pedig nem szabad feledni, hogy egyrészt a magyar szövetkezeti élet nevelte a legnehezebb időkben a keresztény kereskedelmi szakemberek ezreit, másrészt azt sem, hogy a szövetkezeti mozgalom legfőbb hivatása a gazdasági életben d keresztény erkölcs és keresztény szellem diadalrajuttatása. A szövetkezetek hivatása a kisebbek és gyengébbek együttműködésének megvalósítása, a krisztusi társadalmi béke meg alapézésa, a forradalmi osztályharccal szemben. A szövetkezei mozgalom tehát változatlanul fontos hivatást tölt be a keresztény gazdasági életben is. A szövetkezetek nem ártank a tisztsfcóges magánkereskedőlemnek, amely a szövetkezet mellette mindig megtalálja a maga polgári koresetét. Az elaő világháború alat* a szövetkezek voltak a falusi nép legmegbízhatóbb erősségei. Mcst iö hazafias kötelessógtudással ajánlják fel minden erejűi© t a létéért küzdő nemzet javára. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Dönytí^j* László dr», a Hangya Szövetkezeti Központ elnöke mondott ünnepi bWzedet "Széchenyi István gróf szövetkezeti világnézete" ciumel. A szövet* kezetek -mondotta- fokozott áhítattal üdvötlik Széchenyi szülétésónok évfordulóját, mert Ö volt megalapítója a magyar szövezkezeti világnézetnek. Széchenyi a megyar nemzet Messiása volt, négy főmunkája négy magyar evf^agélium, alkotásai csedatettek, mert egy haladó nemzetet ajtaic vissza az életnek. Széchenyi munkáját nem alkotmányreformmal kezdje* hanem társadalmi aton akarta a népet nemzetté nevelni. Célját £őké$j§ az önsegély és a kis erőknek ogyesltóse utján igyekezett elérnjá e,ez a kót elv alapja a szövetkezeti intézményeknek is. Az erők egyc^ö/é^o mellett azzal érvelt, hogy "egy magányos ember semmi, csak %z egyese . létnek van hosszú élete és csak az egyesülés által győzhet a halandó mindenen. A kézfogásban, a vállvetésben van az eró." /folyt Jcöv./ —o