Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2

1941-11-20 [265]

/:A Mémökegylot jubiláris . közgyűlése. Folytatás 1./ - A Segnagyobb magyar ugy jelent meg előttünk, ahogy még Doák Ferenc jellomezte, - mondja a miniszter előadása - tündöklő világ ess ágként, amely mellett ka iáinkat, hátrányainkat, hibáinkat és teendőinket megláthattuk, kár rámutattam többször, hogy Széchenyiben isteni adományként megvoltak a technikus lélekalkat sarkalatos feltételei: a nem lan-" kandó, állan°an friss érdeklődés és «. megfigyelés képessége. 33 hozaájá*^ ml, hogy nagyvonalú elkápzoléseinek végrehajtására ki tudta választani a megfelelő munkatársakat, ö győzte meg honfitársait arról, hogy a tecnika vívmányai, a gépek, a gyakorlati gazdálkodás nem ellentétesek a magyarság nemzeti sajátosságaival. Kortársait nem szűnt meg soha figyelmeztetniáarra, hogy az eszmények 3zolgálása ós a határozott gyakcrlati3ág nem választhatók el egymástol. Ezért is sürgőtte, hogy a magyarság tanulja meg helyesen értékelni a s/.ellemi és a gazdasági javak kapcsolatát. Nemzetpolitika alkotásokon korosztül és alkotások a nemzetpolitika szolgálat ában - ez volt Széchenyi életprogramja é3 a mienk sem lehot más, ha n yomdokaiban kivánuak haladni, - Ha Széchenyi technikai alkotásait boncoljuk, valamennyiről meg is állapithatjuk, hogy mindig kettős, aot több céljuk volt, s végeredményben egy-egy történelmi feladat szolgálatában állottak. Sokirányú tevékenységének inditóoka pedig mindig ugyanaz volt: a magyar faj mélységes szerotete. A fajszeretet, mint ösztönző és hajtóorő, Széchenyi működésének talám ogyik nagy ráczlétében sem lép olyan élésen elank, mint az Alföld ármontesitósóro irányuló tevékenységében. Mert ezzel a mr is időszerű munkájával bevallottan n legtörzsökösebb magyarság szaporodását akarta' lehetővé tenni. Ilyen gondolatoktól elteden dolgozta ki Széchenyi, a z Alföld, felvirágoztatásának azt a tervét, ajmplynok keresztülvitele több évtizedet vett igénybe anélkül, hogy mégHaa is befejezettnek mondhatnók. Mindenesetre azonban ez a több n©;azedékot foglalkoztató munka már az első világháború végéig 6,695,825 katasztrális hold termőfölddel ajándékozta mag hazánkat, ami annyit jelent, hogy a 210zőgazdasági müvelés alatt álló területeknek közel 1/5-0 a Széchényi által regináit ott vizimunkálat^k révén jutott a nemzet birtokába. Méltán beszéltek tehát már évtizedekkel ezelőtt arról, hogy Széchenyi az ármentesítéssol ujabb honfoglalást végz et t. - Jól tudta azonban Széchenyi, hogy az Alföldet kiszárítani nem szabad, mert ezzel nagyobb kárt okoznánk, mint hasznot. Megállapította, hogy a vizbajok megszűntetósénok természetes sorrendje a 3z.-.bályozássál egybekapcsolt ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözóanok kelét betetőznie. A mérnöki teendők között kétségkívül még mindig az Alföld kérdéseinek megoldása áll az első vonalban,Ma egy évszázaddal utóbb som kell semmit hozzáfűznünk, azokhoz az érvekhoz, amelye : Széchenyi hangoztatott. Faj szeretetről tesz tehát tanúságot, aki' az Alföl-J ügyeit fölkarolja , Széchenyi mélységes érzéssé? csüngétt'faján, do nem zárta ki a magyarság köréből a haza más nyelven koszé lé fiait som amennyiben azok átéltek és vállalták a nemzethez való tartozást. Széchenyi a legelesettebb magyart szerette legjobban, magyar fajon sohasem a saját rétegét, a birtokos nemességet értotto, honom minden magyar oabort, elsősorban az akkor jog nélküli ér, elnyomott jobbágyot, Széchenyi ebben a vonatkozásban is úttörő volt, áttérte az osztálykülönlnJ a-Erriei ev falait és megnyitotta a lehet Óságot egy uj Magyarország kialakulására; - Pajtájának és nemzetének szrrototo sem tudta azonban elhomályosítani tisztánláta-át és igazságérzotét. A Magyar Mérnök és Epitósaogylot mindig a legnagyobb odaállassál ápolta Széchenyi hagyom, .nyalt, s az" ő^ egyénisége, működése és tanítása ma som tűnhetik ol kör,tudatunkból anélkül - fojozte bo a miniszter előadása - , hogy ne voszé3.yoztcsao a magyar haladás és emelkedés útját.