Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2
1941-11-18 [265]
/ Bornemisza Géza előadás. Folytatás 2./ Az uj gazdasági tervben vegyíteni kell a különböző minőségű munkákat és primitív munkákkal, a háziiparba való bekapcsolással kell megkezdeni az átállítást. - Sokszor felvetődött az előadások során a tőkeszükséglet; kérdése is. Reális gazdasági programmnak a természet és a munka e két fő élelme a'tóko, csak ezek mögött következik. Soknál becsesebb lesz az eredmény, ha saját erőnkből végezzük el a tennivalókat, bér a háború T^án a megnagyobbodott Magyarország ismét belqJ csalódhat a nemzetközi pénzforgalomba, foglalkozni kell itt azonban jaz előflnanszirzás ' kérdésével, aminek létjogosultságát ma már senki sem vonja kétségbe, ha az kellő mértékben kerül alkalmazásra, és rentábilis inve-sticiokathoz létre. Felmerült a tőkével kapcsolatban a rentabilitás kérdése is. A tervszerű gazdálkodás sem teheti tul magát a rentabilitás elvén. Bár ez kitágítandó és a közösség szempontjából értékelendő. 4 Az elmrndottakban az általános irányelveket igyekeztem összefoglalni, A gazdasági terv készítésének tulajdonképen három fázisa van, az első feladat & keret kijelölése, ezután következik &z egyes részlettervek konkrét kidolgozása és végül azok összehangolása, a sorrend és a munkatempó megállapítása. A keret kijelölése a kormány feladata, a részlettervek előkészítését azonban azokra az intézményekre kellene bizni, amelyek a terveket végrahajtnM lesznek hivatottak." Ami a részlettérvek összehangolását a sorrend és a munkatempó megállapit4sfct illeti, ez is folytonos feladat, amelynek időhatára egybe^eaik a tervek végrehajtási időtartamával. Az egyes részletkérdések között szoros kapcsolat áll fenn és- ezért kell figyelemmel lenni a legteljesebb összehangolásra. Olyan intézményre v*n tehát szükség, amelynek állandósága a végrehajtás egész tartaraára biztosítva van. Ez a gazdasági miniszter felügyelete alatt működhetne, mint határozó testület és benne helyetfoglalhatnának a minisztériumok; az érdekeltségek, és a végrehajtó intézetek éa hivatalok képviselői. Ez nem csökkentené a nemzet politikai önrendelkezési jogát; - A bejelentett gazdasági terv # végreha jtása természetesen csaMa gazdasági irányítás jegyében folyhat le. Tervszerűséget kell az irányítóba vinni és az eddigi tapasztalatoknak mentségére szolgál, hogy az irányítás még önmagában nem tervgazdálkodás, és mai rendszerünk ket inkább szükség - illetve rendelet gazdálkodásnak lehetne nevezni, A tervszerű gazdálkodás nem jelenti azt, hogy mindent az állam csinál- ' jon. Disztingválnunk'kell a közülotl és magángazdasági feladatok között. Katasztrofális lonne, ha a tervgazdálkodás állami gazdálkodássá fajulna, Az államra háruló feladatok túlnyomó része nem közigazgatási, mégcsak nem is műszaki közigazgatási, hanem kifejezetton műszaki üzemi jollogüók. Ezek sikeres elvégzése tehát üzemi jellógü adminisztrációt . igényel, mint ph. a székesfőváros elektromov, viz-> vagy gázmüvek, vagy az állarasjüzemoknól pl # az Államvasutak, vagy pssta stb.- A gazdasági torv készitésévol egyidejűleg kell a meglévő intézeteinket szervezetükben és felkészültségükben e célra alkalmassá tenni, ugyanígy a hiányzó intézetek alapjait lerak»l. - Az elhangzott előadások során megvitatásra került javaslatok nem tartanak igényt kizárólagosságra, inkább azt kívánták igazolni, hogy a nagyvonalú gasdasági tervtől eredményt csak akkor várhatunk, ha nem ötletszerűen, hanem kellő szervezettséggel és alapos előkészületI tel fogunk a munkáhsz s ha minden részletkérdésnek meglesz a megfelelő készültséggel éa hatáskörrel bíró gazdája. Az előadások ogyben azt is igazolták, hogy a magyar mérnöktársadalom kész és képes a reá váró feladatok vállalására. »
