Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2
1941-11-18 [265]
BORNEMISZA GÉZA ZÁRÓEL6ADÁSA A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉS ZEGYLET JUBILÁRIS ELŐADÁSSOROZATÁBAN. A Magyar 'Mérnök- és ^pité szegylet mint a magyar íaérnöktársadalom legrégibb testülete fennállásának 75 éves jubileumát azzal ünnepelte meg, hogy heteken át tartó'©lőadássoroZatban foglalkozott a magyar föld sorsdöntő problémáival. Az előadássorosat"záró előadásé* kedden délután tartotta Bornemisza Géza titkos tanácsos, ny, miniszter az Ipari Munkaszervező Intézet elnöke, Az előadást igen előkelő kezönsóg hallgatta végig. Bornemisza Géza előadása elején utalt arra, hogy a stA-; gyar föld kérdéséve., való foglalkozás mindig időszerű, de külön&a aktualitást ad annek napjainkban az a körülmény, hogy a gazdasági minis** ter iimeretes bejelentése halaszthatatlan nemzeti feladatnak jelölte ' meg mezőgazdaságún!' fejlesztését, amelynek megvalósításához a nemzőV nek az eddigi arányokat messze túlhaladó, egyetemes erőfeszítésére és áldozatkészségére van szükség. A továbbiakban megemlékezett arrél ^crneJ?.isza Géza, hogy igen előkelő szakférfiak tartottak előadást a talajjavításról, a vízrendezés és általában a viz hasznosításának kérdéséről; a tagosításról, a .birtokrendezésről és telepítésről, az erdőgazdálkodásról, a bányászatról, az energiagazdálkodásról, az anyaggazdálkodásról, a város és községfejlesztéssei kapcsolatos tenni** valókról, aktuális közlekedési feladatainkról, a házi- és kisiparról, a mezőgazdasági iparról s végül as irányitott gazdálkodásról* Az előadássorozatban előadás hangzott el és ezeket értéke a hozzászólások ee£jazitették ki. Belőlük megállapíthat ó, hogy milyen erőfeszítést igé* nyel, ha azt akarjuk, hogy a katonai honvédelem megvalósítása után • vagy jobban mondva ezzel párhuzamosan sor kerüljön a gazdasági honvédelem kiépítés're is t - A miniszter programmjából roalis munkaprogranmt kervsnalai bontakoztak ki - folytatta Bornemisza Géza - amel-mek tengolyé^ mezőgazdaságunk korszerűsítését állitották. Mindnyájan érezzük, hogy ez szükséges és alaszthatatlan feladat, mert bele kell kapaszkodni minden erőnkkel a magyar rögökbe és mo^t kell ismét próbatételt tenni ezeréves hivatásunkról. Nem kell hangu)slyoznúnk, hogy nem valímilyen politikai, , agy gazdasági rendszer önmagában, hanem egyedül a terv- J szerű mu-ica hozhat ja'meg a ggrzdasági honvédelem nagy horderejű feladatainak megoldását. Miután konkrét tervek még nem ismeretesek a kőivélemény előtt, indokoltnak tartom, hogy fog3 ( lakkozzam azzal a fela.dafc*» tal miképen lehetne az előadások során elhangzott gondolatokat és javaslatokat rendszerbe foglalni. Évtizedekre szóló gazdasági tervtől tartós eredményt nsak akkor várhatunk, ha ugy & terv készítésénél, mint végrehajtásánál figyelemmel vagyunk az ország természeti adottságaira és ha a terveket a gazdaság 1- élet fejlődésének természeted irányába állitjuk be. Az elmúlt három év alatt országunk meggyaraped^|i de ezek az örvendetes változások az ország gazdasági struktúrájában nem okoztak lényeges eltolódást, változatlanul agrá^- ipari jellegű ország-maradtunk, átmenet a tisztán agrár és tisztán ipari országok között. A mezőgazdaság lakosságunk több mini; 50$-ának az ipar több mint 'dO #-ának biztosítja megélhetését. Nem vitás, Hogy fő foglalkozási ágaink a'jövőben is a mezőgazdaság és az ips.r maradnak;' - Mezőgazdaságunk helysete ma sem mor.dWatő nyugodtnak. Szélsőséges klimatikus viszonyaink, az árvizek és bo gi v :?c<: puszti( táeai, - máshol a csapadék hiány teszik bizonytalanná a termelés eredményét.' Igaz, bog- ma nincs gonduk a mezőgazdasági termékek értékesítésével, de a háború után a világforgalom megindulása soha nem l*t«tt mértékben hozzá majd piacra a tengertetuli orsaágek olcsó mezőgazdasági termékeit, sőt közvetlen IröZelünkben is histaiíKia t\1 t >* r "^. -
