Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1

1941-11-06 [264]

HIRE K KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁK A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPITÉSZEGY1ETBEN. A Magyar Mérnök- és Épitészegylet jubiláris előadássorozatában est''-törtökön Vaos Lá3zl<5 MÁV műszaki tanácses és Pataky Béla miniszteri oszttiJ.ytanácsos tartottak előadást. Vass László "Az államvasutak jelenlegi feladatai és helyzete, valamint jövőbeli feladatai" cimmel értekezett s előadásában utalt arra, hogy milyen nagy eaelkedés mutatkozik az államvasutak teljesítményében. Az államvasutak forgalmának emelkedését legjellemzőbben az mutatja, hogy a havi tonnakilométer maximuma néhány év alatt a' háromszorosára emelkedett. Tekintettel az államvasutak teljesítőképességének korlátolt voltára az utóbbi időben bizonyos'korlátozásokat^kellett életbeléptetni, különösen a személyforgalomban, A MAV igazgatósága azonban mindent megtesz, hogy a lelehő legnagyobb teljesítményt érhesse.^1, Az előadó ezután részletesen ismertette azokat a fontosabtv okokat, amelyek a teljesítőképesség bizonyos mérvű csökkenését idézik elő. Ezekközül fontos az, hogy a visszacsctolt részekkel nekünk jutott vasúthálózatról hiányzott a gördüibő anyag. A haboru befejezése után minden bizonnyal forgalom .emelkedéssel'kell számolni és a várható feladatokkal csak ugy tud a MÁV megküzdeni, ha nagyarányú beruházásokat hajt végre, a járműbeszerzés, a pályaépítés, az államésbővités és egyéb fontos berendezések fejlesztése terén. Végül az előadó á Székelyföld valamint Budapost és környéke vasúti robiémáit vázolta, amelyek ugyancsak megoldásra várnak, Pataky Béla "Viziutaink fejlesztése a közlekedés szolgálatában" cimmel tartott előadást és utalt arra, hogy a viziutak nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy közelljtásunk és külföldi forgalmunk nem akadta mag. 1940-ben belsőforgalmunk 2l£-a ós külforgalmunk 35^-a bonyolódott le vizén. Vizügyi politikánk a vizi úthálózatok fejlesztését ki3sé elhanyagolta oedig etekintetben Oroszország után a legkedvezőbb helyzetben vagyunk ^urópaban. A Láma a Keletet Nyugattal összekötő nemzetközi vizlut és hazánk legértékesebb területét kapcsolja bo a népek közötti forgalomba, A Tisza a gyűjtő és elosztóforgalom lebonyolítására lenne hivatott'és mellékfolyói aránylag kis költséggel lennének hajózhatfivá t hótok. Legfontosabb probléma azonban a Duna-Tisza csatorna megépitése, vele egyidőben kell a Siót is hajózhatóvá tenni,' hogy viziuton juthassunk el a Balatonra. Hajózóutaink fejlesztése és az uj'viziutak épitése 15 éves munkaterv szerint 322 millió pengőbe kerülne, vagyis évenként 21 és fél millióba, ami állami költségvetésünk'0.64%-át teszi ki. Mindenekelőtt a dunai hajózó utat kell megjavítani, hogy a folyam- /bengerjáró hajók is közlekedhessenek, de ki kell küszöbölni a jégtorlódással és az árvizzel járó veszélyt is. A tervezett-munkákkal hazánk 2630 km. minden vízállásnál hajózható viziuthoz jutna,/MOT/J. ELHALASZTOTTÁK A iKONCERT ELŐKÉSZÜLETEIT, A Nazeti Szinház ismét kénytelen volt elhalasztani a Koncáért előkészületeit. Mint ismeretes a Kaland* után soronkövetkező újdonság Hermáim Bahr Koncertje lesz a Nemzeti Kamaraszínházban s ugy volt, hogy a héten megkezdődnek a próbák Németh Antal dr. igazgató vezetésével./ A'napilapokban leülönböző közlések láttak napvilágot a darab rendezésével, illetve játékmesteri munkájával kapc jolat ban, A szinház hivatalos közlése szerint a fenti megoldás"volt tervben kezdettől fogva és másféle kombináció soha fel nom merült,/ Egyelőre i azonban táblás házak nézik a Kaland előadásait, amelynek két főszerepóI ben az'utolsó napokban Lukács Margit és Nagy István arattak megérdcnolt / sikert. A Koncert rendező**próbáit elhalasztották és előreláthatóan-csak fn a Nemzeti Szinház Katona-tnnepsége után, november 12-én kezdik meg.