Magyar Országos Tudósító, 1941. október/2
1941-10-29 [263]
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN AGRÁR- ÉS VIZÜGZI POLITIKÁJA. A Darányi Ignác Agrártud -mékiyo;' Társaság Czotrlor Jenő titkos tanácsos olnöklósével Széchenyi emlékülést rendezette, legnagyobb magyar emlékezetére tartott emlékülések során. A kör..gazdasági egyetem aulájában mégtartott ülésen megjelentek:Walff Olaf titkos tanácsos, Dömötör László, d Hangya elnöke, Mutsclaonbachor Emil, az OMGE igazgatója, Jurtsek Béla erszággyülési képviselő, Karig Károly egyetemi tanár, G-rarizer Béla kisérlotügyi főigazgató, Szekeres László a Faluszövetség igazgatója és sokán mások. Czettlor Jenő elnöki megnyit"jában utalt arra, hogy Széchenyi István emlékezete minden magyar agrárius előtt szent, s a Darányi Ignác Agrártudoraányos Társaság szinte családi ünnepet rendezhet emlékezetére, mert annak a programmnak, amelyet a társaság maga elé tűzött, Széchenyi volt a megalapítója. Széchenyi István felismerte a modern agrárpolitika jelentőségét, tudta, hegy annak mélyen bele kell gyökereznie a tudományba. Mint, eh egy Széchenyi agrárpolitikájának, ugy a mai agrárpolitikának is a hitel az alapja, s ezért a hitelkérdé3t igyekezett megoldani. De e mellett az agrártermékek ipari feldclgozásávai jobb elhelyezést is ' akart biztositani az agrár termé ke lenek, 4" ^A^xcta-ÖA * Az elnöki megnyitó után G 0 sztelyi. -Nagy László országgyűlési lópviselő Széchenyi agrárpolitikájáról adott elő. Széchenyi István működésének nagy része azon a sikon mozg^tt,K nmelyen az agrártudományos Társaság is dolgozik és Széchenyi István talán a legtöbbet éppen agrárérdekekért tett. Nagy hatással voltak rá az Angliában tett tmulmányutak, s az ott tapasztálatakat igyekezett itthon megval ü sitani. Igazságait ma is érdemes megfigyelni, mert pldát mutatnak, miként kell közgazdasági politkát folytatni, Széchenyi Istváb gazdasági elgondolásainak alapja az ősiség eltörlése volt, Programmja e mellett nem volt egyoldalú, tervei között sz.ropelt az ipar és a kereskedelem fejlesztése :is .A földmivolóst tartotta a legjövedelmezőbb foglalkozásnak, s ezért a termőterületek kiszélesítését szorgalmazta, mert - mint mondotta - más országok gazdaggá tenne az a terület, ami nálunk megmüvoletlenül hever. Ellenezte mindig a földnek idogon kezekbe jutását, a jobbágyokat akarta földhöz juttatni. Állandóan hangoztatta, hegy tanulni kell, a földet meg kell ismerni. A földből a lőhető legtöbbet kell kihozni, hangoztatta mindig Széchenyi István, mert •*' k azt tartotta, ha nekünk non is kell a felesleg,, szükségük van rá a szegény-knek. Sürgette a gazdaságokban a számtartás'bevezetését és a gazdatisztek megbecsülését. Gazdaságában kiváló tisztek szolgáltak és birtokait mintagazdaságokká fejlesztették. Széchenyi István prágrammjából nokünk is maradt még ós feladatunk nem lehet más, mint, hogy igyekszünk azokat megval°sitani, Széchenyi István is avzt tartotta^ hogy a föld az az alap, amelyre az egységes állam felépülhet. Ma megint viharban áll a nemzet, - fejezte be beszédét Gesztelyi-Nagy László -, s a nemzet,, hogy élni tudjon,, kész meghalni is, ""de nem meghalnunk kel?., hanem Széchenyi nyomd lkain haladni görcsösen megkapaszkodni minden rögben, védeni és erősíteni mindent, ami magyar. Gesztelyi-Nagy László után Trumnier Árpád, miniszteri tanácsos Széchenyi vízügyi politikáját méltatta. Széchenyi István'kora előtt - mondotta - vízügyi politikával nem igen foglalkoztak nálunk,. Ami kevés ezen a toron törtónt., nem a magyarság érdekeit szolgálta, Széchenyi volt az, aki a vizügyi kérdéseket is mindig nemzeti szempontból Ítélte meg.
