Magyar Országos Tudósító, 1941. október/2

1941-10-28 [263]

A bukovinai székelyek két évszázados elzárkózása és idogon­uralom alatt való elnyomottsága primitívebb sorsba és életkörülmények közé korlátozta okét, mint amilyenben a d.lvidéki magyarság „élt, De éppon o priraltivségüímé 1 és eg/szerűségüknél fogva sokkal eresebb, nyer­éebb és természetesebb faji erejük van, mint a kevertebb délvidéki ma­gyarságnak és ez a kultúrajukon, beszédükön, zenéjükön, tíaln,'ik:-n, szo­kásaikon is erősen meglátszik,, Ez a nyers és darabos faji erő erasitőleg és izmosítólag fog hatni a délvidéki magyarságra. A mezőgazdáságban a iukfcvinai sz ,kelyeknok sokat kell tanulniuk a délvidékiektől, de már az iparban, igy különösen a fafeldolgozásban, valamint a háziiparban és azok közül is első holdon a szovés-fonás :íestorségében figyelemre méltó gazdag rdást jelent a székelyeknek a Délvidéken való letelepedése. A délvidék földbirtokaelitkai és szociálpolitikai szempont­ból is jóljárt a bukovinai székelyek haz-itelepitésével. Miután a külföld"*, i ' ilo magyarok hazatelepitésére szánt 53.000 hcld földnek a jogi sorsát el kellett rendezni, szükségképen el kellett rendezni annak az egész 200,000 holdnak a sorsát, emelyet a jogszláv földreform igénybe­vett és amely most a kormány rendelkezésére áll. így született meg egy erre voa .tkozó kormányrendelet, amely szociális. '• vonalon tovább megy, mint az anyaországra vonatkozó törvények, mert lehetővé toszi a föld­szerzést azok számára is, akik szegények és nem tudják a vételár 30/o-át letétbe helyezni* Az egész nemzet szempontjából általánosságban ez a'telepí­tés jó példát jelent. Példát arra, hogy igenis lehet telepíteni, csak akarni kell és as eszközöket kell helyesen megválasztani és adott eset­ben gyorsan alkalmazni, A bukovinai székelyek hazatelepitésének sikere reményt nyújt arra, hegy az a másfélmillió magyar, aki szétszórtan, vagy nagy csoportokban él külföldön, még nem veszett el a nemzet sz ámara ha­nem azrkban is éppen ugy él az idutartozand 0 ságnak az érzése, é3 a haza­vágyódásnak a gondolata, mint ahogy az a bukovinai magyarokban megvolt. Megindult a visszavándoroltatásnak a folyamata, amelyre szükségünk van, ha kiakarjuk herorni azt a vérveszteséget, amit a múlt század végén és ennek a századnak az elején szenvedtünk egy helytelen nemzeti és gazda­sági politika következtében. Mindenki örült a bukovinai székelyek hazate­lepitésénok, mert a iriiljtröldi magyarok hazahozrfcala mindenki ügye, az egész nemzet ügye. Ez a telepítés azért 3ikerült ilyen kitűnően, mert a "bukovi­nai magyarok két évszázadon keresztül egy percig sem szakadtak el tőlünk, szüntelen hazavágytak és vártak a visszatérési alkalomra. Az eddigi ta­pasztalatok szerint kimondKatat. eaiul örülnek, hogy hazatértek s adja a jó Isten, hogy a jövőben még jobban élvezzék'az előnyét annak, hogy nagyor "é; maradtak és hogy visszajöttek a régi hazába. Vitéz Bonczos Miklós előadását többször szakította mog a tetszésnyilvánítás és a végén a nagyszámú közönség hosszantartó meleg tapssal köszönte meg, A délvidéki est keretében Csuka Zoltán előadást tartott " A Déücvidék arca" cimmel, Németh László pedig a Darányi Kálmán Diák­ház akciót ismertette. Nagy sikerrel szerpelt a S.D.G.Sz. dalegyüttese, délvidéki népdalok előadásával, Ágoston Sándor „• adélvidéki püspök beszé­dét igen nagy tetszéssel fogadta a közönség, Az előadó estet több szava­lat és zeneszám gazdagította,/MOT/X-Z„

Next

/
Oldalképek
Tartalom