Magyar Országos Tudósító, 1941. október/2
1941-10-23 [263]
/ A közgyűlés el karülő indítványok. Eolyt.l./ Michalovich Zsigmond sürgeti, kegy iclnál J-ott tanéncotthont létesítsen a főváros, Széke Gyula dr. p? iig indítványában, hűtőház épitesót javasolja az éle Imi szer nagyvas ártelep^e:?,. Á.sik indít váhyában ' Szőke Gyula a szomételtünjetás, feldolgozás, v?gy elégetés problémáját veti fel es intézkedést sürget. Hüttl Károly dr; in litván;'a szerint a köztisztasági szabályrendeletet kell moao s ita 1, ho;y ne csak az utcák hanem az udvarok tisztántartásáról is gendos : ••>6. - .k, uiután a budapesti lakások fele udvari. P>; d.'nyi Gulyás Jeze a Osörsz-utcai ssidbtsostó megszűntetését kéri, Ny..rjf Miklós dr. a Tele :i~tári scibáruspiac elhelyezését j . -.'ásol ja a köz to.netu meliől./lvIüi/Vr. HÍREK . ELÖAEXaCCK A KÜLUaJE TÁRSSÁG HALKAN BIiei..3AGÁBAk; A kl.gyar Külügyi Tázsaság Balkán Bizottságában Gál István középiskolai tanai* "líémet Südcst intézetek, né ;-et balkankutatás 11 cinmol tartó .t lőauást, lemartette el la .dásában a német balkljakubatáo M rándulását, amely odavozz tett, 'hegy a szazad vége felé egész zörög német balkánlaitató intézet lé te sül tt A bécsi Délkelétouróp?=.i Tárezsug és a Középeurópai Gazdasági Tanáé 3 se éles.körű tevékenységet fejtenek Iá a dunai bzlkánkéraésok ismer tetósébon. Az Dlőadó ezután bemutatta ezeket az intézményeiét, a.ajd párhuzamot vont a német és magyar balkánkutatás kö-.ött. Ismertette a zx.gyar tudományos és irodaiad körök munkásságát s hangsúlyozta, !'• k. ez amerikai és a német balkánkutatás mellett a magyar balkánkutatis ért el legnagyobb - redmé nyt és nagy hivatása van az uj Eurónában. A Hémetbirodalcm érdoklöuéso a nagy kelwti területek megszervezése £ >ló fordul .aajö. a háború után, iay Magyarere..-; ágnak egyre nyilv-Uivalóhka válik évezredes központi sz;royc, A magyar szellem képviselőinek fel kell készülniük a történelmi magyar szerep betol téséro £•;••*.zal is, hogy a dunai balkáni népek a. ello:dzégeivcl társaságot alakítanak. • Ezután Balázs János egyetemi tanársegéd adott elő."-" Bizánc rehabilitálás." címmel, Sz rinte a bizánci birodalom kezdete a Krisztus utár 350. évre tehető, amikor Hj.gy Konstantin Bizáncot a római birodalom fővárosává tette. A keleti görög császárság több mint 1000 éven át egyedül állt szeméén a népvándorlás viharaival, a dg 1455-ban Konz tcntinánoly bevételével a törökök végleg megdöntették. Bizánc történelmi jelentőségét és szerepét n^ra agyfomán Ítélték meg a különböze kor'-k. Az egyeld: lu, elfogult nézőtök hatásat ma B< *a sikerült egészen kürtajai a közvéloziényból. Bizánc pártatlan megítélését a pozitivizmus, kzaománya készítette elő. Az azó.a elkelt idő mérlegén ma mar tisztán látjuk Bizánc szerepét és hivatását, Bizánc az európai kultúrának nemezük arzal tett szalzálat^ t, hogy az antik hagyományokat á népvándorlás viharai között is törha tétlenül őrizte, ' hanem azzal is, hog r a Balkán és Aoiotourópa nevelő jóként a bolg!zrokn.tfc, ezorboknek, rorra.aelcirk és eresz oknak átadta hitét és műveltségét, E népek ós r szben a meg yarság :"s történet ének lagf onbesabb I irott emlékei szintén a bizánci müve 16'désnok köszönhetjük, I Az előadásokért az'elnöklő Eöttovényi Ülivéi "ijv •- l~- -f-ts1 elnök mondott kőszenetot./MOT/J,
