Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1

1941-10-10 [262]

ár J Y í 3 o s A JÚmÜZYI BISOTTSVIG -üiásB A székesfőváros' pénzügyi szakbizottsága tógttap ,csütör­tököh délután tartott' ülésén megkezdte a főváros 1942,évi költségvötö­sének -vitáját, A szakbizottság a tegnapi ülésen ált alánossápban, a részletes tárgyalás alakjául elfogadta a költsjyvetéstervezetet és a részletes vitára ua délután került aor. Az ülést Karafiáth Jenő titkos tanácsos, fópolgármesU. >: nyitotta meg. A bizottság mindenekelőtt a tegnapi ülésen betérjosztott indítványokat tárgyalta le és azokat, ­a Népművelési Bizottságra vonatkozó indítvány kivételével - elfogadta. Szendy Karolj polgármester Bocsáry Káin annak a Népművelőéi Bizotts.-^ országos megsaervezósóro vonatkozó inditvanyával kapcsolatban hangoz­tatta, hogy a vallás- eo közöktatásügyi ninisztor a Népművelési Bi­zottság ügyébon tovvóuyjrvaslatot koszit elő és ezért kérte, ho rj az inditvány elfogadásával ne vágjanak a ninisztor intézkedése elé. A szakbizottság Így határozott. ,/ A pénzügyi sz:l:bizottságózután áttért a költségvetés részletes tárgyalásain,.. Az első, személyzeti ügyekre /elnöki ügyosz­tály/ vonatkozó fejezetnél Bánoczi László szólalt fel, s hangoztatta, hogy kevesebb, jobban fizetett alkalmazottal: rendszerére kelleni fel­építeni a főváros bürokráciáját. Kérte a polgármestert, tegye megfon­tolás tárgyává ezt a kérdést. Szendy Károly polgármester a felszólalásra válaszolva, rámutatott arra,hogy az adminisztráció feladatai Igen sokoldalúak és Így gondolni sem lehet arra.,hegy belátható időn belül csökkenthető volna a nagy tisztviselői apparátus. A meglévő tisztviselőket is szi­Vosen fizetné jobban •.. főváros, -azonban a rendkívüli viszonyok ezt lehetetlenné teszik. .. bizottság a polgármester felszólalása után az első fejezetet elfogadta* Az ut-- és mélyépítésre vonatkozó fejezetnél az első szó­nok Benyi Károly volt) aki koveselte a költségvetésben ezekre a célok­ra fordított összeget* Utalt arra, hogy időnkint előre nem látható rendkívüli kiadások merülnek fel, molyok mám nehezebbé teszik a csa­tornázási és utópitási erogramm korosztülvitolct. Nagyobb tempóben nyílnak a fővárosban ujabb és ujabb utcák, mint amilyen tempóban az illetékes ügyosztály vé -ráhajthatná a csatornázást és utépitést. Kér­dezte, nem volna-e célszerűbb, •- abból a- célból,hogy az utak karban­tartására logalább elöfíendó pénz álljon rendelkezésre, - az útburkola­ti járulók helyei-L utj Aiatartáei járulékot kivotni. Ez a járulékköte­lezettség vonatkozz.k neeoak az uj utcák inaatlentulajdonosaira, hanem a régi házak tulajdonosadra is. Folytatni kollone a hegyvidéken a ki­látóutak építését. Erre elsősorban idegenforgalmi szempontból lenne szükség« Az erdészeti ós kertészeti adminisztrációt egyesíteni kellene. Ezután keveselte csaté­! názáera előirányzott összeget, mivel az anyag­árak ós munkabérek is emelkedtek. Csatornajárulék helyett csatornafenn­tartási járulékot kollone kivetni. Sürgette a budai hegyvidék csatorná­zásának kispitósót. Örömnél veszi.hogy a főváros 300.000 pengőt irány­zott elo gyűjtőcsatorna létesítésére, Vé c­.ül részletesen foglalkozott a főváros park- és ke :tyazda'ikcdásával, s kijelentette,mivel bizalommal van a polgármester és az ut-őpitési ;s coatornaépitési ügyosztály iránt, a fejezetet alfo ; adj a Q C.eelónyi £»al a hogyvI4ók csatornázási és utépitcsi ki­\ vánalnait tette szóvá. 3felhívta t jolyármester figyelmét a Svábhegy ut­[/ hálózatának hiányosé igáira. Öüríjös intézkedéseket kért,bár olismorto, hogy az illetékes üg; •-'.ály ai. utolsó tiz esztendőben igen sokat tett na^y anyagi Adu/,átok mellett. . /folyt. köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom